Életünk egy fontos dilemmája került nemrég a kutatók asztalára. Vajon az a jobb, ha taktikusan, tudatosan és hideg fejjel döntünk, vagy ha bízunk abban, hogy a fontos kérdésekre a válaszok is belénk vannak kódolva, és elég azokat meghallani? Érdekes megfigyelést tettek, amikor az utóbbi kérdést vizsgálták.
Aki látta a Masters of Sex című tévésorozatot, bizonyára ismerősen cseng számára William Masters és Virginia Johnson neve. A hatvanas években tevékenykedő orvosnak és az asszisztensből feleséggé avanzsált Virginia Johnsonnak rengeteg ismeretet köszönhetünk a szexszel kapcsolatban.
Valaha feltetted magadnak ezt az a kérdést: hogyan lehetek én ilyen…? Amely szóval kiegészítetted a mondatkezdeményünket olvasás közben, azt most engedd el, és próbálj meg, amennyire lehet, közömbösen tekinteni a saját szerencsefaktorodra. A cikk befogadásához erre a nyitottságra szükséged lesz.
Nincs több titkolózás, a férfiassággal kapcsolatos kérdésekről beszélni kell. A korábbi kutatások többsége a férfiasság kulturális vetületét vizsgálta, de egy új tanulmány a témát a nők szemszögéből közelítette meg. Kiderült, hogy a nők igyekeznek megvédeni partnerük férfiasságérzetét, mégpedig a saját kárukra.
Egy magyar kutatás szerint a koronavírus-járvány harmadik hullámában több mint kétszeresére növekedett az olyan súlyos depressziós tünetekről beszámolók aránya a közösségi médiában naponta képeket megosztók közt, akik kezelésre szorulnak.
A híres orvos-genetikus, dr. Czeizel Endre professzor április 3-án lenne 87 éves. Számtalan népszerű, tudományos-ismeretterjesztő tévéműsor szerkesztője és műsorvezetője, genetikai könyvek szerzője, genetikával foglalkozó interjúk rendszeres alanya volt sok évtizeden keresztül. Élete vége felé, sőt még halála után is, nevével inkább már csak a bulvárlapok hasábjain találkozhattunk.
A kilenc évig tartó, közel 650 ezer embert vizsgáló kutatás eredményei szerint a fizikailag fittebb embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór.
Ötcsillagos vacsorával vártad haza szíved választottját, befizettél minden csekket, de valami apró okot mégis talál a morgolódásra, és a szemedre hányja, hogy elfelejtetted megvenni a macskaeledelt? Hosszú távon mérgező hatása van annak, ha sohasem lehetünk elég jók.
Az érintés és ölelés utáni vágy az egyik legelemibb emberi érzés. A koronavírus-járvány okozta lezárások és korlátozások miatt viszont sokan nehezen viselték, hogy nem ölelhetik meg szeretteiket. Az elmúlt évben számtalan tanulmány született arról, hogy ez a bensőséges mozdulat mit is jelent számunkra. Következzen egy kis öleléstudomány!
Számos tanulmány megerősíti, hogy a természettel való szoros kapcsolat csökkenti az agressziót, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tüneteit, és erősíti a gyermekek immunrendszerét. Már az is oldja a stresszt, és szabályozza a pulzusszámot, ha csak az ablakon keresztül figyeljük a természeti jelenségeket. Gyermekeinket mégis egyre jobban veszélyezteti a Bambi-szindróma, pedig csak többet kellene velük a természetben lennünk!
Szelfit már mindenki csinált magáról, és nem kell túlmagyarázni, hogy vannak klasszikus beállítások. A pszichológusok pedig azt állítják: a személyiségedről árulkodik, milyen típusú szelfiket készítesz magadról.
Kiderül, mennyire volt igaza Weöres Sándornak, amikor azt írta, „Minden kislány férjhez adatik, / Szőkék legelébb, aztán feketék, / Végül barnák és a maradék”.
