kutatás 24 - Dívány

Átalakulás az ártalomcsökkentésre fókuszálva

Lenyűgöznek a lángok? Azért örülsz a hideg időnek, mert most be lehet kuckózni a kandalló elé, és nézni, hogy ég a fa? Te vagy az, aki felnőttként is ágakkal játszik a tábortűznél? Hát ez nem feltétlenül a legjobb hír…

Több mint 10 000 hallgató bevonásával 2021 végén egyedülállóan nagyszabású vizsgálatot végzett a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók pszichés állapotáról a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. A kutatás eleve aggasztó eredményeit 2022-ben a világjárvány mellett a szomszédunkban dúló háború és egy fenyegető gazdasági válság előszele csak tovább rontotta az egyébként is kritikus korban lévő réteg esetében.

A WHO azt közölte egy 2013-as prognózisában, hogy a depresszió a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz 2020-ra, pedig akkor a Covid fokozta szorongásos és depressziós tünetekkel még nem is számolhattak. A téma súlyossága és a jelenség növekvő jelenléte folyamatos vizsgálódást követel. Most Ausztriában arra derítettek fényt, hogy a betegség férfiaknál más, gyakran nem is depresszióra utaló tünetekkel jelentkezik, ezért érdemes figyelni!

Az UNICEF Magyarország megbízásából készült felmérés az iskolai bántalmazásról, az adatok szomorúbbak, mint amit hittünk volna.

A sminket alapvetően a nőkhöz kapcsoljuk: ők értik, mit kell csinálni azzal a sok ecsettel meg porral. Egy új kutatásból viszont kiderült, hogy a férfiaknak sem ártana közelebbről megismerkedniük ezzel a tudománnyal.

Az Oxfordi Egyetem kutatói bizonyították a régóta ismert feltételezést, miszerint genetikai okok játszanak közre benne, hogy bizonyos személyek enyhébb tünetekkel vagy akár tünetmentesen vészelik át a koronavírus-fertőzést.

Közel 700 fiatal csókélményét vizsgálták Amerikában, keresve a tökéletes és a legrosszabb csók közötti különbségek eredőjét. A kutatás kérdései helyenként meglepőbbek, mint maga az eredmény.

A genetikai különbségekről készült kutatások eredményeit történelmünk legborzasztóbb rémtetteinek igazolására használták fel korábban, azonban egy pszichológus szerint a valódi egyenlőséget teremthetnék meg társadalmunkban helyesen alkalmazva.

„Ami el tud romlani, az el is romlik” – mondjuk zsigerből, ha tönkremegy valami otthon, leesik a vajas kenyér a földre (persze a megkent felével), vagy valami balul sül el. De honnan származik a mindannyiunk számára ismerős mondás? Ki volt Murphy, és egyáltalán miért van neki törvénye?

A sztenderd gyerekmenük azokban az éttermekben, ahol egyáltalán külön is gondolnak a kisebbekre, a rántott hús, rántott sajt, halrudacskák, hasábburgonya, bolognai és pizzaszelet repertoárjában ki is merülnek. Ezzel szemben dietetológusok szerint a főzelékek, párolt és rakott zöldségek lennének a legfontosabbak a gyerekek számára. Vajon az egészséges táplálkozásra és gasztrokultúrára nevelésben szerepet játszanak azok az alkalmak, amikor étteremben eszik a család, vagy olyankor a prioritás az, hogy biztosra menjünk, és tele pocakkal távozzunk az étteremből? Megkérdeztünk néhány gyakorló édesanyát ovis gyermekeikkel szerzett éttermi tapasztalataikról.

Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.