Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az UNICEF Magyarország megbízásából készült felmérés az iskolai bántalmazásról, az adatok szomorúbbak, mint amit hittünk volna.
A magyar tizenévesek 85 százaléka már legalább egyszer a saját bőrén tapasztalta az iskolai erőszak valamilyen formáját,
66 százalékuk pedig rendszeresen szembesült az ellene irányuló fizikai és verbális erőszakkal,
az esetek felében napi szinten. Az osztályteremben induló események az online térben folytatódnak, és az esetek 21 százalékában nemcsak az osztálytársak, de az iskolai közösség más tagjai, a tanárok is a bántalmazói oldalon állnak a szerint a felmérés szerint, melyet 12–20 év közti diákok körében végzett el a Medián.
Bántalmazás iskolában és azon kívül is
A legtöbbet előforduló bántalmazási forma a lelki bántalmazás mellett az, ha valakit kizárnak a gyerekek a közös programokból. Az általános iskolákban és a szakképző iskolákban a leggyakoribb, hogy folyamatos bullying áldozatai lesznek a gyerekek, ezekben az iskolatípusokban ez gyakrabban jelent fizikai erőszakot a többihez képest. Minden második bántalmazás kilép az osztályterem falai közül, és az online térben is folytatódik: az internetes gúnyolódás lányok körében gyakoribb, és az esetek 23 százalékában olyanok ellen irányul, akit az iskolások még csak nem is ismernek személyesen.
A felmérést a Medián egy ezerfős mintán végzete el, a kérdésekben pedig a közoktatásban töltött teljes időre vonatkozó válaszokat kért a fiataloktól. Az online felmérés során törekedtek a reprezentativitásra, iskolatípus és településtípus szempontjából is igen színes volt a válaszadók mintája, így reális képet nyújt a hazai állapotokról.
Alsó tagozatban kezdődik a legtöbbször
Az első bullyingra a legtöbb esetben 6–10 éves kor közt kerül sor, a segítségkérés az esetek felében tud hatékony lenni. A szülők, az osztályfőnök és az osztálytársak azok a bizalmi személyek, akihez a bántalmazott gyerekek probléma esetén leggyakrabban fordulnak,
a fiatalok negyede ugyanakkor úgy érezte, nincs, akihez segítségért tudna fordulni.
Aggasztó az is, hogy a sok, iskolai bántalmazásról szóló válasz ellenére a válaszadók kétharmada ítéli csak el az iskolai bántalmazás minden formáját, legyen szó fizikai, lelki vagy verbális erőszakról az online vagy az offline térben. Eközben minden harmadik gyerekkel előfordult már, hogy az őt ért bántalmazás miatt nem ment be inkább iskolába.
A szakember szerint is aggasztó a helyzet
Laikus szemmel meglehetősen aggasztónak tűnnek azok az állapotok, amelyeket a kutatás bemutat – ezt az érzésünket megerősítette Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője is.
„Mindenképpen figyelemre méltó és egyben aggasztó eredmény született, mert a megkérdezettek 66 százaléka arról számolt be, hogy a tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten.
Nagyon nagy problémát jelent ezenfelül, hogy a kutatás alapján a bántalmazást elszenvedő gyerekek negyede nem tud segítséget kérni,
ezért nekik teljesen egyedül kell megküzdeniük a helyzettel” – mondta el a szakértő a Díványnak, aki szerint az eltérő kérdések és kutatási módszerek miatt a friss eredmények nehezen összevethetők a korábbi hazai, illetve nemzetközi kutatásokkal.
„2018-ban volt egy nemzetközi jelentése a globális UNICEF-nek, ami arról számolt be, hogy a világon százötven millió gyereknek, a 13–15 év közötti diákok felének volt már része iskolai erőszakban. Ebben a kutatásban a Magyarországon élő kamasz diákok 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bántalmazták az elmúlt néhány hónapban az iskolában, 38 százalékuk pedig verekedett az elmúlt egy évben. A most nyilvánosságra hozott hazai kutatásban azt vizsgáltuk, hogy a diákévek alatt – összességében – milyen bullyinggal kapcsolatos tapasztalatokat szereztek a fiatalok, hogy teljes képet kapjunk az iskolai zaklatás mértékéről. A 2018 óta eltelt időszakban
a világjárvány mellett egyéb szorongáskeltő hatások érték a fiatalokat,
ami a mentális problémák számának növekedését eredményezte.
Ezenfelül az okoseszközök elterjedésének következtében az elmúlt évek során az iskolai zaklatás köre bővült a cyberbullyinggal, az iskolai bántalmazások mintegy felében a bántalmazás folytatódik az online térben. Ez mindenképpen egyfajta növekedést eredményez az elkövetett bántalmazások számát illetően” – tudtuk meg.
A bántalmazót sem elítélni kell
Az iskolai zaklatás sérti a gyerekek jogait, mindenképpen olyan téma, amivel komolyan foglalkozni kell,
ugyanakkor az elkövetőre sem ujjal kell mutogatnunk, mivel neki éppúgy segítségre van szüksége, mint annak, akit kortársai bántalmaznak.
„Annál is inkább, mert a kutatás alapján a bántalmazást elszenvedő gyerekek egyharmada saját maga is követett már el bántalmazást mással szemben. A bántalmazást elkövető gyerekek maguk is belső feszültséggel küzdenek, akár azért, mert egy másik közegben – különórán vagy otthon – saját maguk is elszenvedői bántalmazásnak, vagy mert egyéb problémák nehezítik az életüket” – mondta el a gyerekjogi szakértő, kiemelve, hogy a bántalmazás felismerése is nehéz, mert azt szégyennek, titkolni való dolognak tartják a gyerekek.
„A bántalmazás minden formája, történjen online vagy offline formában, egyaránt rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre.
Szétszórttá és figyelmetlenné válhatnak, valamint étkezési vagy alvási zavarok jelentkezhetnek náluk.
Szélsőséges esetben önsértést követhetnek el, és előfordulhat, hogy az öngyilkosságot is megkísérlik a bántalmazás következtében” – sorolta a szakember a súlyos következményeket.
Mit lehet tenni?
Szlankó Viola felhívta figyelmünket arra, hogy a bántalmazás, az iskolai zaklatás sosem egy gyerek magánügye: az ilyen eseteket meg kell vizsgálni, és
prevenciós programba kell bevonni nemcsak a bántalmazott gyermeket, de a bántalmazót és szűkebb, illetve tágabb környezetét is.
A bántalmazás felismerésében és kezelésében a tanároknak is igen nagy szerep jut: fontos lenne őket is felkészíteni arra, hogy milyen helyzetekkel találkozhatnak, és ezeket hogyan érdemes kezelniük.
A bántalmazás felismerésében, kezelésében az UNICEF praktikus tanácsokat is nyújt gyerekeknek és környezetüknek:
- Honlapjukról ingyenesen letölthető, bárki számára hozzáférhető Gyermekvédelmi Kisokos, amely hétköznapi nyelven, gyakorlati példákkal illusztrálva segít eligazodni a gyermekbántalmazás témakörében.
- Különösen nagy kihívást jelent a szülőknek a cyberbullying felismerése és kezelése: ebben a szintén a honlapról letölthető Kiber Kresz segít.
- A HelpApp alkalmazás pedig a fiatalabb korosztály igényeinek megfelelő, könnyen hozzáférhető segítséget tud nyújtani a bántalmazás megelőzéséhez és kezeléséhez.
Ha egyelőre azt is gondolod, hogy gyermeked nem bántalmazó, de bántalmazott sem lehet belőle, akkor is érdemes megismerni ezeket a forrásokat: az informáltság ugyanis hatalmas segítséget jelenthet, ha mégis bekövetkezne, amiben nem hiszel.
