Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A kilenc évig tartó, közel 650 ezer embert vizsgáló kutatás eredményei szerint a fizikailag fittebb embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór.
Az Alzheimer-kór szörnyű betegség, és nemcsak azok számára, akik elszenvedik, de az őket ápolókat, a környezetükben élőket is nagyon megviseli. Egyelőre nem gyógyítható betegségről van szó, ezért az orvostudomány egyik legkutatottabb területe. Egy új tanulmány szerint a fizikailag fittebb embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint a kevésbé fitt embereknél.
Új kutatási eredmények
Az előzetes tanulmányt az Amerikai Neurológiai Akadémia végezte, melynek bemutatását a szervezet éves, áprilisi ülésére tervezik.
„A tanulmány egyik izgalmas eredménye, hogy amilyen mértékben javult az emberek fittségi állapota, úgy csökkent az Alzheimer-kór kockázata – mondta a tanulmány szerzője, dr. Edward Zamrini, a washingtoni VA Medical Center munkatársa, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja. „Tehát az emberek dolgozhatnak azon, hogy fokozatos változásokat és javulást érjenek el fizikai fittségükben, és remélhetőleg ez évekkel később az Alzheimer-kór kockázatának csökkenésével jár majd együtt.”
Mi is pontosan az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A betegség általában 65 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő.
Forrás: https://bhc.hu/
A vizsgálatban 649 605, 60 év körüli katonai veterán vett részt, akik a washingtoni veterán egészségügyi igazgatóság adatbázisában szerepeltek. A résztvevőket mintegy kilenc éven keresztül követték nyomon. A vizsgálat kezdetén egyiküknél sem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt.
A kutatók először is felmérték a résztvevők szív- és légzőszervi állapotát. A kardiorespiratorikus fittség azt mutatja meg, hogy az egyén szervezete milyen hatékonysággal szállítja az oxigént az izmokhoz, illetve hogy az izmok mennyire képesek oxigént felvenni a testmozgás során.
A résztvevőket öt csoportba osztották, a legkevésbé fittől a leginkább fittig. Az edzettségi szintet az alapján határozták meg, hogy a résztvevők mennyire jól teljesítettek egy futópados, terheléses teszten.
A legmagasabb fittségi szintet a középkorú és idősebb embereknél heti két és fél órányi vagy annál hosszabb ideig tartó, élénk gyaloglással lehet elérni.
A legalacsonyabb fittségi szinttel rendelkező csoportban 9,5 eset/1000 személyév rátával alakult ki Alzheimer-kór, míg a legfittebb csoportban 6,4 eset/1000 személyév arányban. A személyévek figyelembe veszik a vizsgálatban részt vevő személyek számát, valamint a vizsgálatban eltöltött időt.
Amikor a kutatók más olyan tényezőket is figyelembe vettek, amelyek befolyásolhatják az Alzheimer-kór kockázatát, azt találták,
hogy a leginkább fitt csoportba tartozóknál 33 százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége, mint a legkevésbé fitt csoportba tartozóknál.
„Az az elképzelés, hogy az Alzheimer-kór kockázatát egyszerűen az aktivitás növelésével csökkenthetjük, nagyon ígéretes, különösen azért, mert nincs megfelelő kezelés a betegség megelőzésére vagy progressziójának megállítására” – mondta Zamrini. „Reméljük, hogy ki tudunk majd dolgozni egy egyszerű, egyénre szabható mérési skálát, hogy az embereknek könnyebben be tudjuk mutatni, milyen előnyei vannak a fittség fokozatos javulásának.”
