A fesztiválszezonban akár 15 százalékkal többet költünk védekezésre, mint az év többi hónapjában. A színes-szagos gumikért nem rajongunk, annál népszerűbbek viszont a síkosított óvszerek.
Életben maradni a Trónok harca című sorozatban még a legerősebb karakterek számára is nagy kihívást jelent. Szakemberek vizsgálták, mitől függ, hogy egy szereplő hány évadot él túl.
Aki ismer akár csak egy vörös hajú, jellemzően szeplős, fehér bőrű embert, az jól tudja, mennyire könnyen leégnek a napon és mennyit küzdenek érzékeny kültakarójukkal. Ráadásul gyerekként sokszor kapnak gúnyneveket amiatt, mert eltérnek az átlagtól. Mintha a természet is tisztában lenne ezzel – cserébe adott nekik egy nagy előnyt.
Az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól mint idegentől való félelmet – vallja Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora, aki már kisgyerekként megtapasztalta, milyen a nyílt diszkrimináció áldozatának lenni. De hogyan születnek az előítéletek? És mi befolyásolja azok alakulását? A megindító személyes történetek mellett ezekről a fontos kérdésekről és érdekes kutatási eredményekről is szó volt az idei HeroiKon nemzetközi konferencián.
A hosszú home office a kutatások szerint bizony befolyásolja az emberek test- és fogápolási szokásait is. Te, hogy állsz ezzel?
Már megint elvonult a szobájába és bele van temetkezve a mobiljába! Egymás mellett ülnek vagy öten és nyomkodják a telefonjukat, nem csinálnak semmit, csak kockulnak. Ismerősek ezek a mondatok? Amennyiben igen, úgy bizonyára neked is van otthon egy vagy több kiskamasz- vagy kamaszkorú gyermeked, akik a szobájukba zárkózva – a szülők részleges vagy akár teljes kizárásával – élik online életüket a világhálón.
Testünk és elménk is folyamatos karbantartást igényel, cserébe sokáig és jól fog funkcionálni. Ez a fiatalság titka, nem a ránctalanító kencék.
Mindannyian szeretnénk tudni, mi az, amitől egy életen át egészségesek és boldogok lehetünk, nem igaz? És vajon ha pontosan tudnánk, mik azok a cselekedetek, amik a jelenben szavatolják a jövő elégedettségét és hosszú, kiegyensúlyozott életet garantálnak, megtennénk az ehhez szükséges néhány lépést?
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
A mai rohanó világunkban, ahol a gyerekeket folyamatos, intenzív ingerek érik, nagy segítséget nyújthat egy olyan technika, amivel védekezni tudnak ellenük. Kutatások szerint a mindfulnessalapú gyakorlatok hatására javulhat a koncentrációs készség, a magatartás-szabályozás, valamint csökkenhet az azonnali érzelmi reakciók előfordulása.
Az irodában ülsz egy kollégáddal. Ma új munkatárs kezd nálatok, az ablakon keresztül már látod is, ahogy átsétál a folyosón. A kollégád elmondja, hogy egy suliba járt vele, az illető igazi zseni, ő volt az évfolyam legtehetségesebbje. A legnehezebb feladatokat is hamar megoldotta, sokkal gyorsabban, mint bárki más. A tanárok összes kérdésére tudta a választ, nem lehetett zavarba hozni. Milyennek képzeled az új munkatársat? Férfinak vagy nőnek? Magának valónak vagy olyannak, aki jól kijön az emberekkel? Mennyire lehet versengő vagy stréber? És vonzó?
Magyarországon évente több mint 2000 életet követel a mellrák, holott a korán felismert emlődaganat – hála a folyamatosan fejlődő kezelési módoknak – jó eséllyel gyógyítható. Egy friss felmérés szerint bár a magyar lakosság jelentős része tisztában van vele, milyen módszerekkel vehető idejekorán észre a betegség, a nők több mint fele nem végez önvizsgálatot.
