Milyen hatással van a hétköznapi valóságunkra, ha egy komplett közösségként régóta velünk élő sérelmek miatt áldozatnak érezzük magukat? Erről kérdeztük Kővágó Pál pszichológust, aki évek óta kutatja a magyarok kollektív áldozati tudatának dinamikáját és hatásait.
Legszebb öröm a káröröm – tartja a mondás, Friedrich Nietzsche azonban úgy vélte, a káröröm pusztán átmeneti gyógyír az önbecsülésünknek. Vajon igaza volt?
Az információk, adatok folyamatos növekedése és ezek hitelességének megkérdőjelezése egyre csak növeli a kutatók terhelését, derül ki egy friss tanulmányból.
Itthon a barátságos szomszéd a jó szomszéd, de ki nem állhatjuk a lármázókat.
A Titanic roncsainak felkutatója most Amelia Earhart nyomába ered. Ő volt az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt, és számos repülési rekordot állított fel. Halála azonban a mai napig rejtély: a repülőgépe minden bizonnyal lezuhant az óceán fölött, de hogy mi lett a további sorsa, azt nem tudjuk. Talán most, 80 év után fog kiderülni?
De akkor sincs gond, ha jóval többet edzel. Egy új kutatásból kiderül, mi is kell a testünknek.
„Az elhunyt szerettünkkel való álombeli találkozás felér tízévnyi terápiával” – vallja némi túlzással Joshua Black pszichológus. Gyászfolyamatot azonban nemcsak haláleset kapcsán, hanem szakításkor vagy a munkahelyünk elhagyásakor is átélhetünk. Miért álmodnak egyes gyászoló emberek a számukra fontos személlyel, míg mások nem?
Kereken 30 IQ-ponttal becsülték túl az emberek a saját intelligenciájukat egy frissen megjelenő kutatás eredményei szerint. Hasonló torzításokat tartalmaz, amit a partnerük okosságáról gondolnak? Elégedettebbek azok a párok, ahol a felek hasonló kognitív képességeket mutatnak?
Előbb posztolnánk a temetőből, mint a hálószobánkból – derül ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából. A cyberbullying itthon is meglehetősen elterjedt: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit azért, mert az illető online zaklatta. Hol húzódnak a tartalommegosztás és a kommunikáció erkölcsi határai? Az eredményeket dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, az ELTE oktatója elemezte.
Tegyük fel, hogy munkával akartad indítani otthon a napot. Sikerült is időben felkelned, amikor rájössz, hogy nincs elég tej, nem tudsz kávét inni. Felettébb idegesítő, igaz? Egy új tanulmány szerint azonban nem kell kétségbe esned: a kávé akkor is serkentőleg hat, ha csak a képzeletedben jelenik meg.
Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Néha azt képzeljük, hogy ilyenkor teljesen lekapcsol a rendszerünk, és áldásos módon egyáltalán nem vagyunk tudatában annak, mi zajlik körülöttünk. A legújabb idegtudományi vizsgálatok szerint azonban ez óriási tévedés: mindannyiunkban ott él egy nindzsa, aki ilyenkor is monitorozza a környezetét.
Már harmadjára futsz neki a 90 napos diétának, de a 10. nap után mindig feladod? Jó eséllyel nem te vagy a béna, csak nem megfelelő az étrend.
