Hogyan hatnak a virtuális mozgóképek a gyerekek agyi fejlődésére? Mikre figyelj oda meseválasztáskor, hogy elkerüld a gyerekagy túlingerlését? Irreális elvárások helyett odafigyelés és hatékony szűrők jelenthetnek megoldást.
Az elképzelés, miszerint a kommunikatívabb szülők gyerekei jobb nyelvi vagy kognitív képességekkel rendelkeznek, már évtizedekkel ezelőtt is téma volt a tudomány világában. Egyértelmű eredmény azonban sokáig nem született.
Az internet nemcsak a mindennapi életünket, hanem a gondolkodásunkat is megváltoztatja. Egyre gyakrabban hangzik el a mondat: minek tanuljam meg, ha egy pillanat alatt megtalálom az interneten? Kérdés, hogy ez tényleg olyan jó-e nekünk.
Ha elég sokáig ismételgetnek nekünk valamit, azt előbb-utóbb elhisszük. Mivel könnyebben dolgozunk fel olyan információkat, amelyekkel korábban már találkoztunk, hajlamosabbak is vagyunk elhinni őket akkor is, ha távol állnak a valóságtól.
Valószínűleg mindannyian futottunk már bele olyan mobilalkalmazások hirdetéseibe, amelyek azt ígérték, hogy már napi néhány perc játékkal fokozhatjuk az agyunk teljesítményét. Tényleg csak ennyire lenne szükség?
A különböző feladványok és fejtörők nem az egyetlen út a memória és az agyműködés javítására. Vannak tevékenységek, amelyek még hatékonyabbak lehetnek.
Úgy tűnik, a kutatók nem érték be annyival, hogy a videójátékok hatására agresszívabbak lesznek a gyerekek. A legújabb kutatások eredményei szerint ugyanis a számítógépes játékoknak számos pozitív hatása is van.
Az internet totális térhódításával minden korábbinál több szöveges tartalommal találkozunk napi szinten, ezzel párhuzamosan pedig a könyvolvasás kezd teljesen kiszorulni az életünkből, holott számos pozitív hatását bizonyították és bizonyítják a szakemberek.
Jó hír azoknak az idősödő embereknek, akik a kognitív hanyatlás veszélyének vannak kitéve, hogy heti háromszor 35 perc gyaloglással, kocogással vagy kerékpározással/szobabiciklizéssel is megállítható vagy visszafordítható az agy öregedése, ennyi mozgás ugyanis már lényegesen javítja a végrehajtó funkciókat. Legalábbis erre a megállapításra jutott egy hat hónapon át tartó vizsgálat, melybe 160, átlagosan 65 éves, kognitív nehézségekkel küzdő férfit és nőt vontak be.
A meddő vitatkozás sehová sem vezet, abban az esetben pedig, ha szélsőséges politikai nézeteket valló személyekkel próbálunk vitázni, pláne gyakran érezhetjük úgy, hogy felesleges a szócséplés. Egy brit kutatás most azt próbálja bizonyítani, hogy a radikálisan jobb- vagy baloldali emberek gyakran ténylegesen képtelenek beismerni, ha hibásan vélekednek valamiről.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport, amiről dióhéjban mi is beszámoltunk. Kíváncsiak voltunk, pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban, ezért most jövünk a részletekkel. Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézetének oktatója válaszolt a kérdéseinkre.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavakat fogyasztó öregek jobban teljesítenek az intelligenciateszteken és jobbak lehetnek az összpontosítást igénylő feladatok megoldásában is.
