Vannak olyan tevékenységek, amelyek segítségedre lehetnek a demencia megelőzésében: ez ráadásul nem is nehéz!
Az orvosok nemrég pontosították, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják, hogy a demencia diagnosztizálása után milyen hosszú élettartamra számíthatnak a betegek. Ennek ismeretében az érintettek és a családjaik akár személyre szabottabb prognózist is kaphatnak, ami segíthet a jövő és a beteggondozás megtervezésében.
A technológia térhódításával egyértelműen egyszerűbb és könnyebb lett az éltünk. Sok mindent el tudunk intézni anélkül, hogy kimozdulnánk otthonról, és nem kell minden adatot, információt észben tartanunk, mert az okostelefonunk figyelmeztet a legfontosabb dátumokra, a navigációs rendszer pedig elvisz minket a világ bármely pontjára. Mindez igazán jól hangzik, de számolnunk kell azzal, hogy ha csak az okos eszközeinkre hagyatkozunk, és hagyjuk, hogy az agyunk elkényelmesedjen, az digitális demenciához vezethet.
Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy a tojás segíthet a memória hanyatlásának megállításában. Ez az étel javítja a szemantikus memóriát és a végrehajtói funkciókat.
Újabb tartós hatását figyelték meg kutatók a Covidnak. Mint kiderült, a fertőzés problémákat okoz a memóriában és a kognitív képességekben.
Egy friss kutatás tizennégy olyan rizikófaktort határozott meg, melyek demenciát okozhatnak. Jó hír, hogy ezek a kockázati tényezők életmódváltással csökkenthetők, sőt el is kerülhetők.
A szem nem csupán a lélek tükre, hanem az egészségi állapotunkról is igen sokat elárul. Egy friss kutatás szerint a szemünkből az agyunkban végbemenő változások is kiolvashatók, és akár az Alzheimer-kór korai diagnózisa is felállítható.
Egy kutatás bebizonyította, hogy összefüggés van a rossz álmok és a demencia fokozott kockázata között. Eszerint azoknak, akiknek hetente legalább egyszer van rémálmuk, négyszer nagyobb valószínűséggel vannak kitéve kognitív hanyatlásnak.
A demencia kora jelei, mint például a feledékenység vagy a tájékozódási képesség elvesztése mellett az orvosok egy eddig a kognitív hanyatlás jellemzőjeként nem tapasztalt tünetre lettek figyelmesek. Megállapításuk szerint a járásunk is utalhat az agyműködés korai hanyatlására.
Holland tudósok megállapították, hogy vannak olyan emberek, akik soha nem produkálnak Alzheimer-koros tüneteket annak ellenére, hogy az agyukban Alzheimer-kórnak megfelelő elváltozások jelentkeznek. Kutatók most azt vizsgálják, ez a jelenség hogyan járulhat hozzá a teljes agyi leépüléssel járó betegség gyógyításához.
Az életkor előrehaladtával gyakrabban megtapasztaljuk, hogy nehezebben jutnak eszünkbe a szavak, sőt van, hogy a szavak keveredése okoz nehézséget a kommunikációnkban. A Torontói Egyetem legújabb kutatása azonban azt sugallja, a feledékenységnél, pontosabban a szavak elfelejtésénél sokkal pontosabban jellemzi a kognitív hanyatlásunkat, ha megváltozik a beszédtempónk.
Egyéb más szervünkhöz hasonlóan az évek múlásával az agyunk is változik. Ennek a folyamatnak azonban van egy igen különös érdekessége: 40 éves kor után az agyunk nem fokozatosan, hanem igen gyorsan megváltozik. Nem csupán a mérete, hanem a szerkezete is átalakul, ami főként az új emlékek gyártásáért, megőrzéséért felelős hippokampuszt érinti. Ez az agyi terület a felnőttkor kezdetétől zsugorodik, ám ez a folyamat a középkor környékén rohamosan felgyorsul.
