kockázat 5 - Dívány

Belegondoltál valaha, hogy egy átlagos napon hány tucat döntést kell meghoznod? Folyamatosan döntünk a munkánk során, amikor utazunk, bevásárolunk, gyereket nevelünk. A mindennapi apró döntések nem mindig tűnnek fel, mégis, ha összeadódnak, jelentős mentális kapacitást vonnak el tőlünk. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy pont a fontos döntésekre nem jut energiánk. Képtelenek vagyunk végiggondolni, mi legyen a párkapcsolatunkkal, a pénzügyi befektetéseinkkel, a hosszú távú céljainkkal.

Ha valaki megkérdezné tőled, mik azok az érzelmek, amelyeket a leginkább el szeretnél kerülni, jó eséllyel a hagyományosan negatív kategóriába sorolt érzelmek jutnának az eszedbe: a kétségbeesés, a pánik, a csalódás, a bűntudat. Néhány ember számára azonban a remény is különösen rémisztő lehet. Miért? Minél többet tudsz az érzelmek működéséről, annál jobban megértheted saját magad, és annál kevésbé fogsz tartani attól, hogy átéld az emberi érzelmek teljes skáláját.

Te is gondolkodtál már azon, hogy miért ment el valaki tömegrendezvényekre még úgy is, hogy tudni lehetett, a koronavírus-járvány szempontjából ez igencsak veszélyes döntés? Hogy miért vannak olyanok, akik manapság is rendszeresen megszegik a fizikai távolságtartással kapcsolatos szabályokat? A válasz egy új kutatás tanulságai szerint talán egyszerűbb, mint gondolnánk: rengetegen unatkoznak.

A dohányzásról körülbelül 40 éve tudjuk, hogy a megnövekedett halandóság egyik legfőbb bejóslója. Ugyanakkor más életmódbeli, pszichés, gazdasági vagy társadalmi rizikótényezőkről kevesebb szó esik, ráadásul a legtöbb kutatás képtelen ezeket egymáshoz képest súlyozni. Pedig adódhatnak olyan helyzetek, amikor dönteni kell: mit priorizáljunk a megelőzés szempontjából. Egy friss amerikai hosszmetszeti vizsgálatból most kiderül, mik a legsürgetőbb társadalmi beavatkozások.

A sörhas vagy úszógumi nem túl szexi, de nem ez a legnagyobb baj vele. Illetve a baj nem is itt keresendő, sokkal inkább ott, hogy hastájékon belül hol rakódik le a zsír. A zsigerivel ugyanis jobb vigyázni.

Régóta tudjuk, hogy a daganatos megbetegedések egy része a megfelelő életmóddal megelőzhető. Igen ám, de mi számít megfelelőnek? Az, amit erről gondolunk, folyamatosan alakul a legfrissebb tudományos kutatások fényében. Ezek alapján az Amerikai Ráktársaság évente publikálja azokat az ajánlásokat, amelyekkel mind egyéni, mind közösségi szinten a leginkább csökkenthető a rák kockázata. Mit mondanak idén a szakértők?

Noha már több hónapja tart a koronavírus-járvány, Donald Trumpot még senki sem látta maszkban. Az NBC News informátorai szerint az USA elnöke többek között azt akarja elkerülni, hogy olyan benyomás alakuljon ki róla, hogy a saját egészségét félti, ahelyett, hogy minden erejével a gazdaság újraindításán fáradozna (amelynek sikerén az egész novemberi újraválasztása múlhat). Ez a macsómentalitás azonban másokat is komolyan veszélyeztet – és ezzel férfiként koránt sincs egyedül a világban.

Rég nem látott reneszánszát éli a fejlődéslélektanból ismert öröklés–környezet vita a késői gyermekvállalásról való gondolkodás kapcsán: bár az idősebb korban történő családalapítás megnövekedett genetikai kockázatokkal járhat a magzatra nézve, ezek a gyerekek általában rendezettebb körülmények közé érkeznek. Kompenzálni képes a jobb anyagi helyzet, a mélyebb önismeret vagy a tudatosabb nevelés a biológiai veszélyeket?

Szerencsére ma már a hivatalos tetoválószalonokban szigorú higiéniai szabályokat betartva, profi művészek dolgoznak, de azért nem árt tisztában lenni pár dologgal, ha tetoválást szeretnénk.

Rengeteg pozitív példa van előttünk, amikor a kemény munka meghozta gyümölcsét, azonban azokról az esetekről, amikor a cél elérése előtt feladta volna az illető, sokkal kevesebbet lehet hallani.

A lányok és a fiúk eltérő kockázati magatartást tanúsítanak, kutatások szerint ez leginkább a társadalomnak köszönhető.

A tetoválás népszerűsége töretlen, azonban kevesen figyelnek arra, hogy mi kerül a bőrük alá. Pedig megéri utánajárni.