Honnan tudjuk, hogy mikor kell feladni?

Olvasási idő kb. 4 perc

Rengeteg pozitív példa van előttünk, amikor a kemény munka meghozta gyümölcsét, azonban azokról az esetekről, amikor a cél elérése előtt feladta volna az illető, sokkal kevesebbet lehet hallani.

Isaac Newton a gravitációs törvényről lett híres. Kevesebben ismerik azonban előzetes hiábavaló erőfeszítéseit, mikor is a Bibliában elrejtett jelek megfejtése mentén igyekezett az ólmot arannyá változtatni. De honnan tudta, hogy fel kell ezzel hagynia? Scott H. Young író és vállalkozó kereste a választ.

Folyamatosan döntéseket hozunk meg 

Minden döntés, melyet meghozunk az életünk során, kompromisszumot jelent. Egyrészt, ha túl korán adjuk fel, sosem találkozunk a kihívások kemény részeivel, ahol az erőfeszítéseink megtérülnének. Akkor sincs szükségünk kitartásra, ha túl könnyen elérhető célokat tűzünk ki magunk elé. Ezeket bárki el tudja érni, miért ne vágynánk többre? Ha több erőfeszítést igénylő céljaink vannak, nemcsak kitartást tanulunk, de időnként megtapasztaljuk azt is, hogy milyen feladni, elengedni valamit.

De honnan tudjuk, hogy megéri-e folytatni, vagy jobb lenne, ha hagynánk az egészet? A Young által felvázolt döntési folyamat segíthet, ha tanácstalanok lennénk.

Nem éri meg túlbonyolítani a döntéseket
Nem éri meg túlbonyolítani a döntéseketJacobs Stock Photography Ltd / Getty Images Hungary

Van-e jobb lehetőség?

Akkor is döntéseket hozunk, ha épp nem csinálunk semmit, hiszen a semmittevés is egy olyan döntés következménye, amikor két tevékenység közül választunk. Néha külső tényezők miatt letérünk az útról, amin a célunk elérése érdekében haladtunk. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy megéri-e elengedni az álmunkat, vagy csak egy átmeneti nehézséggel állunk szemben, amin megpróbálunk túljutni.

Türelem!

Érdemes azelőtt átgondolni, hogy mennyire vagyunk elkötelezettek, mielőtt elindulnánk a célhoz vezető úton. Sokkal könnyebb úgy túljutni a pillanatnyi nehézségeken, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem érik be rögtön a munkánk, és mondjuk, egy év türelmi időt adtunk magunknak már a legelején. Ennek segítségével, ha pár hónap után nem érjük el a kitűzött célt, könnyebb túljutni a nehézségeken, hiszen tudjuk, hogy van még előttünk jó pár hónap az általunk kiszabott időből.

Megbánás vagy megkönnyebbülés?

Nehéz kérdés, hogyan fogunk a jövőben visszatekinteni a múltunkra, és nem mindig tudjuk előre megjósolni. Ennek ellenére hasznos lehet, ha belegondolunk, hogy miként fogunk emlékezni a döntésünkre. Ismét érvényes, hogy ha jelen pillanatban nem tudjuk eldönteni, hagyjunk magunknak időt. Két hónap múlva vagy a diploma megszerzése után újra vegyük elő a kérdést, és próbáljunk a felmerülő nehézségek helyett a teljes folyamatra összpontosítani.

Ha később is úgy érezed, hogy megkönnyebbülnél, ha kiszállnál az egészből, akkor az valószínűleg elég ok arra, hogy felhagyj a korábban kitűzött cél elérésével. Hajlamosak vagyunk túl erősen ragaszkodni egy elképzeléshez, hiszen félünk az ismeretlentől. Pedig vannak kapcsolatok, munkahelyek és más olyan helyzetek, amik esetében szinte biztos, hogy jobb, ha elengedjük a korábbi elképzeléseinket, és merünk fejest ugrani az ismeretlenbe.

Néha elég egy kis szünet

Előfordul, hogy úrrá lesz rajtunk a kimerültség, a szorongás vagy a frusztráció, ezek pedig mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nehezebben tegyük meg a következő lépést a célunk felé. Szerencsére a legtöbb esetben a probléma csak egy pillanatnyi érzelem. Ilyenkor érdemes egy kis szünetet tartani, akár egy hosszú hétvégét távol tölteni a megszokott környezetünktől, csak hogy kitisztuljon a fejünk.

Ezt követően, egy semlegesebb érzelmi állapotban könnyebb felülvizsgálni az érzéseinket, és meghozni a döntést, hogy visszatérünk-e a korábbi folyamathoz, vagy szükségünk van a változásra. Bárhogy is döntünk, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, minden döntés kockázattal és bizonytalansággal jár.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek