Rég nem látott reneszánszát éli a fejlődéslélektanból ismert öröklés–környezet vita a késői gyermekvállalásról való gondolkodás kapcsán: bár az idősebb korban történő családalapítás megnövekedett genetikai kockázatokkal járhat a magzatra nézve, ezek a gyerekek általában rendezettebb körülmények közé érkeznek. Kompenzálni képes a jobb anyagi helyzet, a mélyebb önismeret vagy a tudatosabb nevelés a biológiai veszélyeket?
Miközben manapság különböző társadalmi, gazdasági és pszichológiai okok miatt egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás időpontja az emberek életében, sokan aggodalmukat fejezik ki a jelenség kapcsán. Még ha mások családalapítási döntéseibe kívülről beleszólni meglehetősen problémás is (pláne a világra hozott gyerekek számától függővé tenni, hogy ki mennyire jó magyar), bizonyos félelmek nem alaptalanok.
# Az apa életkora is számít
A szülők magasabb életkora számos kutatás szerint negatívan hathat a születendő gyermek testi és mentális egészségére. Tanulmányok például kimutatták, hogy az anyák megnövekedett életkora összefügg a gyerek magasabb testtömegindexével és vérnyomásával, valamint olyan neurológiai/pszichiátriai állapotok kialakulásával, mint a Down-szindróma, az autizmus spektrum zavar, a bipoláris zavar, a depresszió vagy a szorongás. A közhiedelemmel ellentétben az apák idősebb életkora éppúgy rizikótényező tud lenni, mint az anyáké. Egy tavaly készült vizsgálat azt találta, hogy a 45 éves vagy annál idősebb apáktól fogant csecsemők gyakrabban jöttek alacsony testsúllyal és Apgar-pontszámokkal a világra, ahogy a koraszülés valószínűsége is nagyobb volt. Egy 2,8 millió főre kiterjesztett dán kutatás pedig azt az eredményt hozta, hogy az idősebb apák gyerekeinek körében gyakrabban fordul elő értelmi fogyatékosság, autizmus, illetve skizofrénia. A genetikai kitettséget leíró tanulmányok mellett azonban szép számmal léteznek olyan kutatások is, amelyek jobb kimeneteket társítanak az idősebb szülők gyerekeihez.
# A biológiai kockázatokon túli előnyök
Ma már egyre több olyan kutatást ismerhet meg a nagyközönség, amely szerint az idősebb szülők – különösen az édesanyák – gyerekei sikeresebbek az iskolában és a majdani munkahelyükön, magasabb pontszámokat érnek el az intelligenciateszteken, egészségesebbnek tartják magukat, nagyobb pszichés jóllétről számolnak be, és ritkábban válnak problémás szerhasználóvá. Ebbe a vonalba illeszkedik egy pár hónapja publikált, egészen friss holland tanulmány is, amelynek szerzői közel 33 ezer 10-13 éves gyerek adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. externalizáló problémás viselkedések (kívülre irányuló, pl. szerhasználat, antiszociális viselkedés, pirománia stb.) száma szignifikánsan alacsonyabb a szülők és a tanárok jellemzése alapján azoknál a kiskamaszoknál, akiknek idősebb szüleik vannak.
# Az idősebb szülők potenciális sikerének titka
Az önbevalláson alapuló mérések esetében köztudottan nagy a torzítás veszélye, hiszen a szülők elfogultak lehetnek, általában igyekeznek jó színben feltüntetni a gyereküket és önmagukat. Ettől függetlenül rengeteg más tényező is szólhat az idősebb szülők mellett. Az is előfordulhat például, hogy az idősebb szülők egyszerűen azért nem minősítenek valamit problémás viselkedésnek, mert több eszközük van arra, hogy a gyereküket támogatni tudják. Vizsgálatok szerint a korosabb kisgyermekes szülők között kevesebb az aktív szerhasználó, és ritkábban fordulnak elő náluk mentális nehézségek. Gyakran több élettapasztalattal és önismerettel bírnak, az életkörülményeik rendezettebbek, több anyagi, illetve társas erőforrásuk van, és azt is jobban tudják, hogy mikor kell segítséget kérniük. Egy tanulmány azt is feltárta, hogy az idősebb szülők sokszor eltérő nevelési stílussal rendelkeznek, mint a fiatalabb társaik: türelmesebbek, kevesebbet büntetnek, érzékenyebbek a gyerek szükségleteire, és nagyobb hangsúlyt helyeznek a struktúrára. Bizonyos szempontból felkészültebben várhatják a baba érkezését: egyes adatok szerint egészségesebben élnek a várandósság ideje alatt, és mivel sokan közülük többszöri és nem ritkán gyötrelmes próbálkozásokon vannak túl, a hála és a boldogság fokozottabb érzését élhetik meg, amikor végre megérkezik a családba a várva várt gyerek.
# Mikor kéne szülni?
Ahogy a fentiekből kiderül, a korai és a késői gyermekvállalásnak is megvannak a maga előnyei, hátrányai. Idősebb korban valamivel magasabb biológiai, míg fiatalabb korban némileg magasabb környezeti kockázatokkal lehet számolni. A lényeg sokkal inkább az, hogy akkor legyen gyereked, ha biológiailag, pszichésen, gazdaságilag és társas támogatás szempontjából is készen állsz az érkezésére. Ha nem valamilyen vállalhatatlan indokból, hanem saját magáért fogod a világra hozni és nagyon-nagyon szeretni.
