Vannak veszélyeztetett szakmák, de bárki beleeshet a hibába, hogy miközben másokért él, magát végletekig elhanyagolja. Hogyan és hol húzzuk meg a határokat?
Ahogy lassan elengedjük a nyári szabadságokat, a vízparti örömöket, a meleget és a kellemes esti programokat, úgy lehet egyre szorongatóbb, hogy visszakerülünk a hétköznapi mókuskerékbe. Azonban, ha tudatosak maradunk, akkor elkerülhetjük a kiégést. Mutatunk pár trükköt!
A kiégés nemcsak a munkánkra, de az emberi kapcsolatainkra is súlyos hatással lehet. Néha olyan fokú érzelmi eltompulással, közönnyel és ingerlékenységgel jár, hogy a párkapcsolat menthetetlenné válik – különösen, ha nem ismerjük fel időben, hogy mi zajlik bennünk vagy a másikban.
Egyetemi élet, munka, költözés, sport, családi kapcsolatok, barátságok, szerelmek – hogyan maradhatunk önmagunk ebben a világban, és hogyan lehet fiatalon nem kiégni? Mit jelent sikeresnek lenni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a SikerEst.
Egyes szellemi munkakörökben a 15 százalékot is meghaladja a fluktuáció mértéke a stresszes és monoton munka miatt, azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik sokat dolgoznak ügyfelekkel.
A kiégés a 21. században egyre több embert veszélyeztet. A munkahelyeken lévő hajtás, felelősség nem múlik el nyomtalanul. A leginkább veszélyeztetettebbek pedig a középvezetők.
Hallottál már a szociális másnaposságról? Akkor érezheted, ha túlzottan sok szociális behatás ér, ami lefáraszt, kimerültséget okoz, leszívja a szociális energiáidat.
Egy mentor és a tőle való tanulás ettől a munkahelyi népbetegségtől is megmenthet!
Tehetetlenség, düh, depresszió. Csak néhány a tünetek közül, amelyeket a burnout szindróma miatt tapasztalhatsz magadon. Ha nem cselekedsz időben, szó szerint az élettől is elmegy a kedved.
A kiégés fogalmáról a munka kapcsán hallunk a legtöbbször, de életünknek számos területén megmutatkozhatnak jelei.
Míg korábban csak munkahelyi kiégésről beszéltünk, addig mostanra jól tudjuk, hogy a szülőségbe is belefásulhatunk. Ha valaki eljut odáig, hogy nyűgnek érzi az anyaságot, akkor nem ítélkezésre, hanem segítségre van szüksége. Mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk arról, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
„Majd alszom a sírban.” „A pihenés a gyengéknek való.” „Csak az lehet sikeres, aki mindig 110 százalékon teljesít.” Az ilyen és ehhez hasonló mondatok és a bennük tükröződő gondolkodásmód emberek millióit taszítja a túlhajszoltság peremére. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez fogja meghozni a sikert. Példát vehetnénk a kínaiakról, akik a wu weire, vagyis az édes semmittevésre esküsznek.
