Az egyedülálló emberek furák, irigyek, elégedetlenek, önzők, magányosak – legalábbis a sztereotípiák táplálta közhiedelem szerint. De mi a valóság?
Nincs szükséged önsegítő könyvek tucatjaira ahhoz, hogy könnyíts az életeden – és a bolygónkat sújtó terheken.
A jövővel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, a kényszerű otthon maradással járó fizikai izoláció, az eddigi szokásaink radikális átalakulása komoly megterhelést jelenthet a pszichés rendszerünkre. Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy oda tudjunk figyelni a testi-lelki jóllétünkre, és gyakoroljuk az öngondoskodást. Ebben sokat segít az, ha rendszeresen be tudunk csekkolni magunkkal, hogy hogy vagyunk.
Vannak, akik azért nem hisznek az igazi boldogságban, mert nem tudják, mit és hogyan kellene tenniük ahhoz, hogy átéljék azt.
Pszichológiai értelemben elő vagyunk huzalozva arra, hogy keményen dolgozzunk. A sikereink büszkévé tesznek minket, a foglalkozásunk hozzátartozik az identitásunkhoz, a kitartást értéknek gondoljuk. Ráadásul a munkavégzés jelenkori lazább keretei nagyobb kiszolgáltatottságot is jelentenek a kiégésnek: csak mi tudunk határokat szabni egy teljesítményre serkentő világban.
A bölcsesség gyakorlását hosszú évszázadokon keresztül az emberi élet csúcsának, elérendő végcéljának tekintették. Kezdetben inkább vallási, filozófiai kérdés volt a bölcsességről való gondolkodás, manapság azonban számos tudományág, köztük a pozitív pszichológia is foglalkozik a témával. Mit tudnak a bölcs emberek a kutatások szerint, amit mások kevésbé?
Egy friss felmérés eredményei szerint az amerikaiak 65 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy intelligensebb az átlagnál. A képességeink túlbecsülése általános emberi tendencia, melyet számos vizsgálat kimutatott. Például az erőszakos bűncselekmények elkövetői is másoknál könyörületesebbnek, fegyelmezettebbnek tartják magukat. Végtelenül hiú, reális önismeretre alkalmatlan lény-e az ember, vagy másokat nézünk le ennyire?
Önbecsülés, család, karrier, egészségtudatosság, szexuális élet - milyen tényezők befolyásolják a magyar nők közérzetét? Hogyan tudnak a család elvárásainak és a karrier kihívásainak egyszerre eleget tenni? Mennyire figyelnek oda önmagukra, és kinek akarnak leginkább megfelelni? Miben tér el helyzetük nyugat-európai társaikéhoz képest? Ezekre a kérdésekre ad választ a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készült, Magyarországot, valamint hét nyugat-európai országot vizsgáló reprezentatív kutatás.
Többek között ez derült ki egy hazai kutatásból, mely 8600 ember élettapasztalatát vizsgálta. Meg az is, hogy azt bánjuk meg legjobban, hogy nem törődtünk eleget magunkkal.
Az igazi és tartós jóllétet olyan tettek hozzák el, amelyek átmenetileg nem feltétlenül élvezetesek, de értelmet adnak az életünknek. Ezt nevezik önmegvalósításnak, és ez az, ami az egészségünket szolgálja.
Ahhoz, hogy jól legyünk a bőrünkben, nem csak boldogság és pozitív érzések kellenek. A dolog ennél jóval összetettebb.
Boldogság, egészség, kreativitás. Egyelőre ennyi, a többit a cikkben.
