Interjú 12 - Dívány

Felnőtt-világbajnokságon két éve lépett először szorítóba, idén viszont már a párizsi olimpián is indult Kovács Richárd. Az ötkarikás játékok ötödik helyezést elért versenyzője, amikor nem bokszol, hátrányos helyzetű gyerekeket tanít egy nyíregyházi iskolában. Mint mondja, ha csak egy tanítványának sikerül megmutatni a közegéből vezető kiutat, ő már boldog lesz. Interjú.

Magyar szemmel nézve könnyű sablonos ítéletet hozni az ázsiai országgal szemben: Kínát sokan tartják gyenge minőségű árukat előállító hatalmas gyárnak. Az ottani életről eközben gyakorlatilag semmilyen képünk nincsen – legalábbis biztosan nem olyan, mint Kovács Antia Kármennek, aki négy éve tartózkodik és tanít az országban. Már a harmadik városban él, és a közeljövőben nem is gondolkodik a hazaköltözésen, mivel jelenleg doktori kutatása is Sanghajhoz köti.

Csányi Vilmos szerint már nem vagyunk messze attól, hogy négylábú társaink megszólaljanak. A világhírű etológussal a farkas és az ember ősi kapcsolatáról, a dizájnerkutyák tenyésztéséről és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

A fotósoknak is egy érdekes és új kihívást jelent a mesterséges intelligencia megjelenése – véli Nánási Pál fotóművész, aki úgy döntött, ahelyett, hogy megijed az ismeretlentől, inkább előrefelé menekül, és behatóbban is megismeri az AI előnyeit. A szakember szerint ugyanis a félelmekkel ellentétben az új technológia, ha ügyesen használjuk, senkinek nem veszi el a munkáját, sokkal inkább az előnyünket szolgálja.

Decemberben lesz nyolc éve, hogy Bajcsi Norbert nemet mondott húsz évig tartó súlyos alkohol-, gyógyszer- és kábítószer-függőségére. Felépülése sok szenvedélybeteg számára lehet példaértékű, noha egy pillanatig sem tagadja, a gyógyulás tele van buktatókkal. A vele készült interjúnkban józanságról, a visszaeséstől elválasztó másodpercekről és helyzetekről, magányról, elfogadásról, a függők társadalomba való visszailleszkedésről, rehabról, és arról is beszélgettünk, hogy miért különösen veszélyes ez a világ a mai fiatalok számára.

Az internetes vagy kiberteres védtelenségünk egyre inkább növekedni fog. Az egyetlen esély, ami talán ebben egy kicsit segítségünkre lehet, az a mesterséges intelligencia, ami azonban kétélű fegyver, mert akár ellenünk is fordítható. Hogy mit jelent ez pontosan a hétköznapokban, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne legyünk a kiberbűnözés áldozatai, erről Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatót, az Informatikai Biztonság Napja alapítóját kérdeztük.

Nyolcvan évvel ezelőtt, példátlan gyorsasággal, egyik napról a másikra tűnt el félmilliónál is több magyar zsidó, akik többsége már sosem kerülhetett ki a haláltáborok kegyetlen fogságából. Több mint két évtizede, 2001 óta minden évben április 16-án, amely 1944-ben a hazai zsidók gettóba zárásának első napja volt, a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. Sükösd Anikó társadalomkutatóval, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával és Papp Richárd kulturális antropológussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével beszélgettünk.

Vajon milyen teljesítményt nyújtanának a sportolók a drukkereik biztatása nélkül? A kutatások szerint akár hét százalékkal is csökkenne a teljesítményük, ha nem lenne a lelkes szurkolók támogatása. A szurkolás azonban mindenkinek jó. Nemcsak a sportolók profitálnak belőle, hanem a szurkolók mentális egészségére és teljesítményére is jó hatással van.

Spilák Klára neve, no és persze a hangja sokak számára cseng ismerősen. Noha a legtöbbünknek a Szex és New York csinos és hedonista Carrie Bradshaw-ja jut eszünkbe róla, a magyar színésznő megannyi hírességnek kölcsönözte már a hangját. Spilák Klárával beszélgettünk munkáról, családról és a mindennapokról.

Amikor nem a színpadon áll vagy valamelyik szinkronstúdióban kölcsönzi épp Jason Statham, Tim Roth vagy épp Gary Oldman hangját, akkor vízre száll, és meghódítja a Dunát. Epres Attila ugyanis nagy barátja a sportoknak, maraton kajakversenyző 10 kilométeren, ha nem evez, akkor pedig fut, bringázik vagy motorozik. Ha van derűlátó ember, és olyan, aki nem csak beszél arról, hogy mennyire szereti az életet, akkor Epres Attila az. Interjú.

„Egy vendéglős nem mindig parfümillatú, és sokszor kicsit borostás” – mondja Ásós Géza, akinek gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy megnyitotta az éttermét, amelyben kizárólag cigány ételeket szolgálnak fel. A békési vendéglő konyháján Géza maga főzi a szüleitől és az anyósától ellesett fortélyokkal megfűszerezett fogásokat, amelyből még annak is jut, akinek nincs pénze. Interjú.

Nyolcéves koráig nem tudta, mit jelent a család, a születése után az édesanyja a kórházban hagyta, és sosem kereste. Lakatos Heléna lehetett volna boldog gyermek, de a sors másképp rendelte. Mélységekből még nagyobb mélységekbe taszította őt az élet, de mindig felállt, hogy legalább felnőttként boldog lehessen. Interjú.