Interjú 13 - Dívány

Nem kis utat járt be Balogh Róbert váchartyáni református lelkipásztor, akit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kis faluból egészen Genfig vitt a hite. Mint mondja, minden, ami most ő, azt a szülei mellett legfőképpen szülőfalujának és Istennek köszönheti. A lelkész a gyülekezeti feladatai mellett egy romológiai kutatóintézetet vezet, egyengeti a felsőoktatásban tanuló cigány fiatalok életét, és hamarosan megkapja a doktoriját is. Interjú.

Galamb Alex története akár egy népmese is lehetne. A nélkülöző, szegény család legkisebb gyermeke elmegy szerencsét próbálni, amely során, noha sok akadállyal is kell szembenéznie, végül elnyeri méltó jutalmát: pék lesz, majd egyetemre jár, feleségül kéri a mátkáját, születik három gyermekük, és boldogan élnek. Alex még csak 26 éves, de a saját történetével már több tucat, hozzá hasonló sorsú gyermeknek mutatta meg, hogy a szegénységből kitörni nagyon is lehetséges. Galamb Alexszel, a Sütni jó! Alapítvány alapítójával beszélgettünk.

Bár a lelkésze nem ajánlotta őt teológiára, mégis beadta a jelentkezését, mert azt érezte, őt az Úr Jézuson kívül semmi más nem érdekli. Erdős Eszter 18 évesen, egy csendes héten jött rá arra, hogy ő mindig is Istenhez akart tartozni. Ma szolgálatának negyvenedik évében jár, és hálás azért, hogy teljesülhetett egy kisgyermekkori álma: misszionárius lett. Interjú Erdős Eszter református lelkésszel, a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának vezetőjével.

Október 17.: a szegénység elleni küzdelem világnapja, és az ősz első hűvös napjainak egyike. De vajon mit jelentenek a hideg hónapok azoknak az embereknek, akiknek komfort nélküli otthonaikban csak akkor jut egy kis meleg, ha koszos rongyokat dobnak a kályha pislogó parazsába? Bass László szegénységkutatóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociális Munka tanszékének adjunktusával beszélgettünk.

Semmi nem alakítja át úgy egy nő életét és személyiségét, mint az anyai szerep – erre ugyanakkor senki nem készít fel bennünket. Ezt vette észre Koch Boglárka Lilla, aki pszichológusi praxisában is találkozott már az ebből fakadó nehézségekkel, hogy aztán kétgyermekes anyaként meg is élje azokat.

Sokadik interjúján van túl, amire el tudom kapni legújabb rendezése, az El a kezekkel a Papámtól! sajtóvetítése után, mégis csillogó szemekkel, töretlen lelkesedéssel tud mesélni a Díványnak. Ahogy mondja, ezt a napot várta. Filmje az első magyar családi mozifilm, ami talán a legjobbkor jött ki, hiszen ha valamikor, most aztán igazán szükségünk van a varázslatra, még ha csak másfél óra erejéig is. Rendezésről, flow-ról, humorról és a töltekezésről is beszélgettünk Dobó Katával.

Hernádi Judit és Tarján Zsófi a legmélyebb privát szféráját nyitja meg előttünk Ne maradjon kettőnk között című könyvében. Amit tettek, óriási teljesítmény. Szembenéztek önmagukkal, egymással, az egyéni és a családi traumáikkal, hogy a jelenben két sikeres, önmagával békében élő nő nézhessen egymás szemébe, ahogy a könyvborítón, úgy a valóságban is. Hogy mit gondolnak a kitárulkozásról, a könyv gyors sikeréről, hogyan élik meg a nőiségüket, és mit várnak a jövőtől – ezekről is meséltek a Díványnak adott közös interjújukban.

Magyarnak lenni vagy magyarnak látszani? Az itt a kérdés. Mit jelentett egykor a magyar virtus, és mégis hogyan tüntettük el magunkból? Miért nem tudjuk emelt fővel vállalni, itthon és külföldön egyaránt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Mi lehet az oka annak, hogy a búval béleltek, a pesszimisták, a depressziósok, az alkoholisták országa vagyunk, és ezt a mintát veszik át tőlünk a gyerekeink is? Ezeket a kérdéseket dr. Csernus Imre A magyar című legújabb könyvében teszi fel.

A mélyszegénység fogalma sokunk számára tűnik távolinak, megfoghatatlannak, pedig nagyon is emberarcú, és hazánkban is széles rétegeket érintő a jelenség, amelyről Bass Lászlóval, az ELTE Társadalomtudományi karának egyetemi adjunktusával beszélgettünk.

Az életben sosincs késő szinte semmihez. Még ahhoz sem, hogy valaki megtalálja élete párját. Merthogy bármilyen hihetetlen, ez akár egy idősek otthonában is megtörténhet. Jakupcsek Gabriella legújabb, Csakazért is szerelem című könyvében erre is van példa, ráadásul a történet nem fikció, nagyon is valóságos. A népszerű újságíró-műsorvezető új könyvével ismét bebizonyította, 40 után is megérkezhet valaki vagy valami az életünkbe, aki vagy ami negyven előtt nem ért oda hozzánk. Sőt arra is van bizonyíték, hogy egy hosszú házasságot sem lehetetlen megtartani.

Bár korábban soha nem sportolt, gyermekei születése után a mozgás hozta ki a depresszióból, és edzőként kezdte újra az életét a nyolcgyermekes édesanya.

Olyan történetet ír, amit ő maga is szívesen olvasna. Első regénye, Az ezüstpénz átka épp ezért történelmi regény, amely a Mátyás korabeli hétköznapi életet igyekszik bemutatni, és bepillantást enged egy füvesasszony éppen kibontakozó szerelmi életébe is. A nemrég megjelent könyvről az íróval, Papp Noémivel beszélgettünk.