Több mint 50 évvel ezelőtt lépett utoljára ember a Holdra. Most egy új program keretében újra elindulunk, s ezek a szakemberek alkotják majd a legénységet, akik körberepülik a Földet kísérő égitestet.
A NASA Artemis program már jövőre embert küld a Holdra, ehhez pedig új űrruhákra is szükség volt: az Axiom Space tervezte meg ezeket.
Miért mondják azt az emberek, hogy még a Holdról vagy a Marsról is többet tudunk, mint a mélytengerek világáról, amikor ez korántsem igaz. Ezt a gondolatot évtizedek óta ismételgetik a tudósok és a tudományt közvetítők, köztük Sir David Attenborough a 2001-es Kék bolygó című dokumentumfilm-sorozatban.
Az eget kémlelve már benned is biztosan felmerült a kérdés: miért látjuk napközben a Holdat, és miért csak időnként?
Amikor az este elején nagyobbnak látod a Holdat, mint amikor már a fejed felett jár, vajon optikai illúziónak esel áldozatául, vagy valamilyen összetettebb tudományos válasz rejlik mögötte?
Gyakran egy személy, olykor pedig egy tömeg fényképe ír történelmet, mai írásunkban viszont otthonunk, a Föld a főszereplő: a kék bolygó híres portréját – amint felemelkedik a Hold horizontján – a valaha készült legjelentősebb természetfotónak tartják, jogosan. A Földfelkelte névre keresztelt kép alapvetően változtatta meg a világunkról alkotott felfogást, bár nem ez volt az első, a Holdról készített fotó planétánkról, a NASA pedig egy jelentős csalást eszközölt a publikálás során.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül táncolnak. A természet csodái mai részéből megtudhatod, mi az oka az éjjeli lepkék furcsa viselkedésének.
Döbbenetes felfedezést tett egy neves angol csillagász: távcsövével mesebeli lényeket, köztük denevérembereket és egyszarvúakat figyelt meg a holdon – állította egy amerikai bulvárlap két évszázaddal ezelőtt.
A Hold egy 3475 km átmérőjű, tőlünk mintegy 384 400 km távolságra lévő varázslatos égitest. Helyzetétől függetlenül a telihold egy kb. egyhatod milliméter átmérőjű, kör alakú képet vet a retinánkra, mégis sokkal nagyobbnak látjuk a horizonton, mint az ég tetején, a zeniten. Miért változik ennyire drasztikusan a látszólagos mérete?
Július 27-én este érdemes lesz az eget kémlelni, ugyanis majdnem két órára vörös színbe borul a Hold.
Az asztrológiában a Hold állása mutatja meg, hogy milyen érzelmek uralják szeretetkapcsolatainkat.
