India és Kína együttműködik Oroszországgal, hogy atomerőművet hozzanak létre a Holdon. Az orosz Roszatom által vezetett projekt célja, hogy akár fél megawatt energiát termeljen a holdbázisok működésének támogatására. India részvétele összhangban van a 2040-re tervezett emberes holdmissziós terveivel.
A második Hold, egy aszteroida, csak aránylag rövid ideig, nagyjából két hónapig kering majd a Föld körül, ami alatt egy teljes kört sem tesz meg, aztán visszatér eredeti pályájára, a Nap köré.
Telihold. Mennyi szimbólum, mennyi mítosz kötődik ehhez az égitesthez. Egyes nézetek szerint a nők és a hold között különös kapcsolat van. És könnyen legyinthetnénk, hogy a néplélek a maga zavaros magyarázataival miféle okkult kapcsolatokat teremt a földi létünk és egy egyszerű égitest között. Ám a legújabb kutatások érdekes eredményeket hoztak az emberi szervezet működése és a hold tevékenysége kapcsán.
1969. július 20. Éppen 55 évvel ezelőtt ezen a napon lépett először ember egy másik égitestre. Ezen a napon tanulta meg mindenki Neil Armstrong nevét, és fújja azóta is szállóigévé vált mondatát: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Személyisége és életútja azonban kevéssé ismert, most többet is megtudhatsz róla.
A matematikus az emberiséget akarta megmenteni a természeti katasztrófáktól a Hold atommal való elpusztításával.
Ha van két olyan hang, amelyet csukott szemmel is felismerünk, az biztosan a kórházi szívmonitor csippanása és a félelemtől hevesen dobogó szívé. Ezeket akkor is értjük, amikor nem figyeljük, mi történik. A szívverés egy jel, amely egyszerűsége ellenére végeláthatatlan információt ad a külvilág számára. Sőt a test még az űrben sem tudja meghazudtolni önmagát.
Kínai tudósok szerint nem a Földből szakadt ki a Hold. Erre következtetnek abból, hogy olyan anyagot fedeztek fel a felszínén, ami nem származhat a mi bolygónkról. Még nagyobb durranásnak ígérkezik az a holdkőzet, amelyet a világon elsőként az égitest túlsó oldaláról gyűjtöttek.
Folyamatosan foglalkoztatja az embereket az űr és más bolygók kérdése. Vajon létezik-e olyan bolygó, amelyen még van élet? Fogunk-e majd egyszer úgy utazni az űrben, mint ma a repülőgépeken? Átköltözünk-e majd egy másik bolygóra? Ha igen, hová? Úgy tűnik, hogy nem kell másik bolygóig menni, akár a Holdra is költözhetünk, de mit eszünk majd ott?
Minden alkalommal, amikor valami szokatlan és nagy dolog történik a világban, óhatatlanul akad valakinek azzal kapcsolatban ellenvetése, még akár a számos meglévő bizonyíték ellenére is. Az egyik ilyen jelentős horderejű esemény a holdra szállás volt, ami talán a világ legnagyobb összeesküvés-elméletét generálta.
Igazán emlékezetes látványban lehet részed péntek este: egy különleges holdkeltének köszönhetően más képet fest majd az éjszakai égbolt.
Ma este 20:40-től szabad szemmel is megfigyelhető lesz az égen a Jupiter és a vékony holdsarló együttállása, kiegészülve a Jupiter és a 12P/Pons-Brooks üstökös látványával. Az utóbbi bolygó és az üstökös megfigyeléséhez távcsőre is szükség lehet.
2024. április 8-án ismét teljes napfogyatkozás lesz, azonban csak az amerikai kontinens lakói élvezhetik egészében az égi jelenséget. Európa egyes vidékein részleges napfogyatkozásra készülnek.
