Folyamatosan foglalkoztatja az embereket az űr és más bolygók kérdése. Vajon létezik-e olyan bolygó, amelyen még van élet? Fogunk-e majd egyszer úgy utazni az űrben, mint ma a repülőgépeken? Átköltözünk-e majd egy másik bolygóra? Ha igen, hová? Úgy tűnik, hogy nem kell másik bolygóig menni, akár a Holdra is költözhetünk, de mit eszünk majd ott?
A következő két évben a NASA azt tervezi, hogy az Artemis program keretében űrhajósokat küld a Holdra. A Nemzetközi Űrállomást (ISS), amelyet 15 éves keringési időre terveztek, de mostanra már a 26. évét tapossa az űrben, hamarosan lecserélik, a tudósok pedig komolyan foglalkoznak a mélyűri küldetések lehetőségével. Emellett pedig elszaporodtak a turisztikai projektek, amelyek a milliárdosokat az űrbe repítik. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit lehet majd enni az űrben, ha egyszer odajutunk, hogy költöznünk kell.
Mit esznek az űrhajósok?
Az Európai Űrügynökség űrhajóműveletekért felelős helyettes vezetője szerint az űrhajósoknak készült ételek esetén figyelembe veszik az űrhajós igényeit, amennyire lehet. Jelenleg az űrhajósok kis élelmiszer-csomagokat kapnak, amelyek készételeket tartalmaznak. Ezeket az ételeket speciális élelmiszer-előállító cégek készítik, majd fagyasztva szárítják, dehidratálják vagy hőstabilizálják. Az asztronauták vizet adnak hozzá, ezzel felmelegítik vagy lehűtik az ételeket, hogy elfogyaszthassák. Ezzel a technikával akár olyan különleges ételt is vihetnek magukkal, amely az otthonukra emlékezteti őket.
Vannak azért olyan ételek is, amiket bármennyire is szeretnek, nem vihetnek magukkal. Minden olyan, ami morzsálódik, például a kenyér, nem lehet az űrbe vinni, mivel a morzsák az alacsony gravitációs környezetben könnyen a levegőbe kerülhetnek, ami azt jelenti, hogy belélegezhetők, vagy belekerülhetnek a létfontosságú berendezésekbe. A sót korlátozzák, mivel a szervezet az űrben másképp tárolja a nátriumot, ami gyorsabb csontritkuláshoz vezethet, és az alkohol sem megengedett, mivel befolyásolja az ISS szennyvíz-újrahasznosító rendszerét.
Megfigyelték, hogy az űrhajósoknak hiányzik a ropogás és a textúra. A mentális jólét szempontjából nagyon fontos, hogy különféle textúrájú, és különösen a mélyűri küldetések során változatos ételeket fogyaszthassanak.
Baktériumból étel
2021-ben a NASA elindította a Deep Space Food Challenge (Mélyűri élelmiszer-kihívás) elnevezésű pályázatot, hogy új módszereket fedezzenek fel arra, hogyan lehet az űrben korlátozott erőforrásokkal, minimális hulladékot termelve élelmiszert előállítani, miközben biztonságos, tápláló és ízletes ételeket biztosítanak. A helsinki székhelyű Solar Foods az egyike annak a nyolc vállalatnak, amely a kihívás utolsó szakaszába jutott.
A cég egy ehető mikrobát fedezett fel a finn vidéken, amely szén-dioxid, hidrogén és oxigén keverékével táplálkozva növekszik. Az eredmény egy baktériumból származó fehérjeforrás. A fehérje különböző ízekkel vagy textúrákkal keverhető, így különféle tápláló ételek, például tészták, fehérjeszeletek, alternatív húsok és akár tojáspótló ételek is készíthetők belőle.
A Solar Foods-fehérje pasztává vagy porrá alakítható, és liszttel és más élelmiszer-összetevőkkel keverhető, hogy például tésztákat, fehérjeszeleteket, sőt, akár csokoládét is lehessen készíteni belőle. Még folynak a kísérletek, hogy kiderüljön, vajon lehet-e olajokkal keverni, és 3D-nyomtatóval a steakhez hasonló textúrájú étellé alakítani.
Friss ételek nélkül nem lehet
Bár a vitamintabletták segíthetnek, az űrhajósoknak friss ételekre van szükségük, ezért zajlanak a kísérletek, hogy hogyan lehet zöldséget termeszteni ebben az egyedülálló, gravitáció és napfény nélküli környezetben. Az ISS fedélzetén van egy saját, Veggie néven ismert apró zöldségeskert, ahol az űrhajósok a mikrogravitációban tanulmányozzák a növénynövekedést.
A szintén döntős, floridai Interstellar Lab egy moduláris bioregeneratív rendszert fejlesztett ki mikrozöldségek, zöldségek, gombák termesztésére, de még rovarok tenyésztésére is. Az ausztráliai Melbourne-ben működő Enigma of the Cosmos cég pedig a mikrozöldségek hatékony űrbéli termesztésén dolgozik. Valószínűnek tűnik, hogy az űrbéli élelmiszerek jövője a gombákat is magában foglalja majd.
A Nasa Deep Space Food Challenge hat döntőse közül hárman dolgoznak gombákkal kapcsolatos ötleteken, köztük a svédországi Göteborgban működő Mycorena, amely olyan rendszert fejlesztett ki, amely mikroalgák és gombák kombinációját használja a mikroprotein (egyfajta fehérje, amely gombából származik, és gyakran alternatív húskészítményekben használják) előállítására. Ez az űrétel 3D-nyomtatással előállítható úgy, hogy egy kicsit a csirkefilé textúrájára emlékeztető legyen. További előnye, hogy a fehérjeforrás tartalmazza az összes olyan esszenciális aminosavat, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van a működéshez.
Ezekben a projektekben közös, hogy szinte nincs károsanyag-kibocsátás, és szinte nincs is hulladék. Az űr vagy a Hold csak egy extrém környezet, ha ott működik, akkor működhet a Földön vagy akár más bolygókon is. Egyelőre ezek az ételek az űrhajósoknak készülnek, de az is valószínűnek tűnik, hogy a jövőben az átlagemberek étkezését is befolyásolják majd.
Új kutatások szerint bizonyos ételek fogyasztása nagyon veszélyes az egészségre, és agykárosodást okozhat. Olvass róla bővebben az alábbi cikkünkben.
