Ezzel a téves mondással még Sir David Attenborough is félrevezetett minket

Olvasási idő kb. 3 perc

Miért mondják azt az emberek, hogy még a Holdról vagy a Marsról is többet tudunk, mint a mélytengerek világáról, amikor ez korántsem igaz. Ezt a gondolatot évtizedek óta ismételgetik a tudósok és a tudományt közvetítők, köztük Sir David Attenborough a 2001-es Kék bolygó című dokumentumfilm-sorozatban.

Mélytengeri tudósok csoportja vizsgálta meg azt a kijelentést, miszerint még a Holdról is többet tudunk, mint a mélytengerek világáról. Szerintük ennek a hangzatos, de feltételezett „ténynek” egyáltalán nincs tudományos alapja. Semmilyen számszerűsíthető módon nem igazolható állításról van szó. De akkor ki találta ki, és miért?

A mélység feltérképezése

A legkorábbi írásos feljegyzések közül egy 1957-es Journal of the Royal Society of Arts című folyóiratban megjelent írás szerint: „a mélytengerek a világ felszínének több mint kétharmadát borítják, és mégis többet tudunk a Hold felszínének formáiról, mint az óceánok legaljáról.”

Jaques és Don Walsh hadnagy 1960. január 23-án 11 521 méteres rekordmélységet ért el a Mariana-árokban
Fotó: Keystone / Getty Images Hungary

A dátumból kiderül, hogy ez a megállapítás még az első holdraszállás (1969) előttről származik. Sőt, megelőzi az óceán legmélyebb részébe, vagyis a Mariana-árokba legénységgel végrehajtott legelső merülést is (1960). A tengerfenék topográfiájáról rendelkezésre álló adatok ekkor valóban szűkösen álltak rendelkezésre, de a Hold felszínéről sem volt sokkal több kézzelfogható információnk.

Kevesen tudják, de a tengerfenék feltérképezése az 1950-es években már szokásos gyakorlat volt. A Titanic katasztrófáját (1912) követően nem sokkal jelentek meg a mélységmérésre alkalmas, aktív akusztikus távérzékelési eljárások közül elsőként az egycsatornás szonárok, amelyek akusztikus adatokból építkeztek. Ez azóta is a legolcsóbb és a legmegbízhatóbb mélységmérési eljárás.

 Mederfelmérésre alkalmas szonárok

Az egycsatornás mélységmérő rendszerek működési elve, hogy egy vízbe merülő hangsugárzó a mederfenék irányába egy rövid ideig tartó, kúp alakban terjedő nyalábot bocsát ki. A kibocsátott hangenergia áthalad a vízoszlopon (melyben részben elnyelődik, megtörik és szóródik), kismértékben behatol, de nagyobb részben visszaverődik a mederfenékről, ismét végighalad a vízoszlopon, majd a hangsugárzó közelében (vagy azzal integráltan) elhelyezett hidrofonon regisztrálódik. A vízben mérhető aktuális hangsebesség ismeretében, a visszaérkezés idejét mérve meghatározható a mederfenék hangsugárzótól mért távolsága. Forrás: Védelem Tudomány folyóirat

Ezzel a világ tengerfenékének csaknem negyedét (pontosabban 23,4 százalékát) térképezték fel nagy felbontásban. Ez mintegy 120 millió négyzetkilométert jelent, vagyis a Hold teljes felszínének körülbelül háromszorosát. 

Hányan jártak a mélyben, hányan a Holdon

Egy másik kapcsolódó és helytelen összehasonlítás szerint a Holdra több ember tette be a lábát, mint ahányan a Föld legmélyebb pontján jártak.

Ezt az állítást csupán azért nehéz alátámasztani, mert a „Föld legmélyebb helye” vonatkozhat a Mariana-árkokra, vagy annak legmélyebb részére (a Challenger-mélységre, amely a HMS Challenger brit kutatóhajóról kapta a nevét).

Mindazonáltal 2023 elejéig legalább 27, de akár 40 vagy még több ember is járt a Challenger-mélységben. Ezzel szemben csak 12 ember tett eddig holdsétát, és 24 ember járt a Holdon.

Amit nem látunk gyakran, arra nem is gondolunk

Természetesnek tűnik, hogy a mélytengereket a világűrrel hasonlítjuk össze. Mindkettő sötét, ijesztő és távoli. De a Holdat könnyen láthatjuk, ha felnézünk az égboltra. Látjuk, ahogy növekszik vagy éppen fogy, tapasztalhatjuk összefüggésében az árapályok erejét. Mivel jelenléte a mindennapjainkban is érezhető, így az az érzés tölt el minket, mint ha többet tudnánk a Holdról, mint a tengerek mélyéről.

A mélytenger, ami az 1000 méter alatti régiókat jelenti, körülbelülolyan megközelíthetetlennek tűnik egy mezei ember számára, mint az űr, így a hasonlat kínálja magát. A mélytengeri tudósok azonban joggal védik tudományterületüket és eredményeiket, hiszen ez a fajta elidegenítés csökkenti az elmúlt évtizedekben végzett hatalmas mennyiségű mélytengeri kutatás hatását. Ugyanakkor a kutatók is rámutatnak arra, hogy a feltárásra váró terület még mindig nagyobb, mint a már megismert.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?