Vajon a félénkség veleszületett vagy a társas kapcsolataink által formálódó tulajdonság? Mutatjuk, mit mond a tudomány a szégyenlősség biológiai és szociális hátteréről.
A sarokba állítás klasszikus módszere hatékony fegyelmezési forma, mely nem okoz lelki károkat a gyerekeknek – állapították meg amerikai kutatók.
A mérgező munkahelyi légkör könnyen tönkreteheti a személyiségedet. Észre sem veszed, és a téged ért agressziót a környezeteden éled ki – köztük a legártatlanabbakon, a gyerekeiden.
Folyton mindenki beleszól a gyereknevelésbe? A családtagjaid mindig jobban tudják nálad, melyik helyzetben mit kéne csinálnod, és ennek hangot is adnak? Segítünk, miként vethetsz véget ennek az idegesítő szokásnak.
Ideális esetben nem is merül fel ilyen kérdés: szülők és nagyszülők örömmel működnek együtt, hogy jól gördüljön a családi élet, elég figyelem jusson a gyerekre, és a szülők is lélegzethez jussanak. De mi van olyankor, ha nagyon eltér az, hogy mit gondol elegendő vagy kívánatos segítségnek szülő és nagyszülő? Jogos elvárás, hogy a nagyszülők szálljanak be, vagy teljesen érthető, hogy vannak, akik nem unokázással töltenék a nyugdíjas éveket?
A szülőség szent és sérthetetlen. Sokan ezt tekintik életük fő céljának, a lehető legnemesebb dolognak, amit elérhetnek. De ilyen hozzáállás mellett vajon mennyire megy az anyák kimerültségének, társadalmi életből való kiszakadásának elfogadása?
A gyereknevelés embert próbáló feladat; életre szóló kihívás még azoknak is, akik nem tökéletesen, csak elég jól szeretnék csinálni. Pusztán ösztönből keveseknek megy, és szülő legyen a talpán, aki eligazodik a baráti és szakkönyvi tanácsok, védőnői ajánlások és anyáink bevált módszerei között. Pedig lehetne sokkal egyszerűbben is. Mondjuk, skandináv módra.
Olvasni élvezetes és hasznos, és a legjobb, ha minél korábban elkezdjük. A gyerekek számára rengeteg előnnyel jár, ha rendszeresen vesznek könyvet a kezükbe, bár manapság, ha választani kell, minden gyerek inkább a telefon felé nyúl. Hogy lehet megmutatni neki, hogy a könyvek is legalább annyira szórakoztatóak, mint a kütyük?
Az élet egyik legnagyszerűbb pillanata, amikor megtudjuk, hogy gyerekünk születik, ahogy az is, amikor világra jön. Az is természetes, hogy megszoktuk, hogy megosszuk az örömünket, büszkeségünket másokkal. Miért lenne akkor baj, ha a gyerekről teszünk ki fényképeket, történeteket? Szakértő segítségével jártunk utána az új jelenségnek, a sharentingnek.
Eric Davis egykori SEAL-katona meggyőződése, hogy a mai dinamikusan változó, veszélyekkel teli világban újfajta apafigurára van szükség, és meg kell haladni a hagyományos kenyérkereső apa szerepét. Férfivá nevelni című könyvében egykori bajtársai, a tengerészet elit kommandósai segítségével a fegyelem, a vezetői képességek és a kalandok szerepének hangsúlyozásával, tanulságos, gyakorlati példákon keresztül vezeti rá az olvasót arra, hogyan fűzheti szorosra kapcsolatát a fiával, és hogyan faraghat belőle erős, magabiztos, bátor férfit.
A gyerekeknek szükségük van a kalandokra. Nemcsak azért, mert izgalmasak, hanem azért is, mert az idegrendszer, a mozgás fejlődése szempontjából nagyon hasznosak. Egyszerűen szükségük van rá, hogy pörögjenek a hintával, egyensúlyozzanak a járdaszegélyen, fejjel lefelé lógjanak a mászókáról, vagy épp a kormányt elengedve biciklizzenek.
Akkor igazán boldogok a szülők, ha gyerekeik felnőttek és elköltöztek otthonról – állapította meg egy friss kutatás.
