gyereknevelés 15 - Dívány

Egy olyan kultúrában, amely folyamatosan az egyéni boldogulást hangsúlyozza, sokszor nehéz beismerni, ha segítségre van szükségünk. Pedig újdonsült szülőnek lenni vagy kicsi gyerekeket nevelni rengeteg energiát, lélekjelenlétet igénylő kihívás, és teljesen természetes, hogy időnként úgy érzed, összecsapnak a fejed fölött a hullámok. A jó hír az, hogy mindezt nem kell egyedül végigcsinálnod.

Bár nagyon szeretnénk, hogy a gyerekeink jószívűek és másokkal törődők legyenek, valahogy elfelejtjük erre nevelni őket. Pedig a gondoskodás bennük van már egészen kicsi kortól. És több okunk is lehet arra, hogy melegszívűnek neveljük őket – még ha a világ a sikerességet többet is hangsúlyozza. Mik ezek az okok és hogyan csináljuk?

A legtöbb mai szülő fél attól, hogy elront valamit a gyereke nevelésével kapcsolatban, szakkönyveket olvas – egyszerre hármat –, tanácsot kér, igyekszik, idegeskedik. Bezzeg régen! Bár igazság szerint az anyukák régen is idegeskedtek, csak akkoriban jóval bizarrabb tanácsokat kaptak.

Gyakran más országok módszereben keressük a megoldást a gyereknevelési problémáinkra, pedig a megoldás sokszor bennünk van.

Légzésfigyelő, babamonitor, GPS-es karóra, okostelefon, kémprogramok: szülőként rászoktunk, hogy kiskorától folyamatosan figyeljük, monitorozzuk a gyereket. Féltjük, óvjuk, hiszen a „mai világban” bármi megtörténhet. De tényleg így van?

Gyerekeink meglehetősen ijesztő világban nőnek fel. Egyik válság jön a másik után: bolygónk pusztulása, a mentális problémák, depresszió és szorongás folyamatos növekedése, terrorcselekmények, és még folytathatnánk a sort. Ilyen körülmények között nehéz mindig pozitívan látni a világot. Pedig ha valaha, akkor most valóban szükségünk van optimizmusra.

Mi a baj a mostani gyerekekkel? Egyrészt semmi. Már sok ezer éve busonganak idősödő felnőttek a fiatal generáció kapcsán, hogy jaj, ezek a mai fiatalok… Másrészt viszont tényleg van valami, amivel mi, felnőttek a mai társadalmi elvárásoknak megfelelve szerencsétlenné tesszük a gyerekeinket, és amit nem ártana szem előtt tartanunk.

Mindannyian arra vágyunk, hogy a gyerekeinkből boldog és sikeres felnőttek legyenek, és a saját tapasztalataink és elképzeléseink alapján próbáljuk őket ebbe az irányba terelni. Eredményességünk viszont csak 15-20-25 év után derül ki, ezért amikor a fő irányelveket megfogalmazzuk magunknak, érdemes figyelembe venni olyan szülők tanácsait, akik már „bizonyítottak”.

Tél felé közeledve sokan sötétben kelnek ahhoz, hogy beérjenek 8-ra a suliba. A korán kelés mellett a legnagyobb mumus a házi feladat, ami sokszor estébe hajló veszekedéseket generál: megcsinálja végre a gyerek, vagy nem csinálja?!

Ezeket a destruktív nevelési módszereket soha, semmilyen körülmények között nem szabadna alkalmaznia egyetlen szülőnek sem, ha jót akar a gyerekének.

Nemcsak a szülők válláról vesz le sok terhet, ha a gyerekek minél hamarabb önállóságot tanulnak, de számukra is rengeteg haszonnál jár. Néhány tanács, hogyan segítheted az önállóság kialakulását.

Sokat tehetünk a gyerekünkkel való jó kapcsolat érdekében, ha a mindennapjainkba bevezetünk néhány olyan szokást, amely révén több minőségi közös időt adhatunk neki. Mindezt úgy, hogy semmiért sem kell fizetnünk egy fillért se.