Az amerikai csillagász tudományos módszerekkel, csillagászati számításokat segítségül hívva határozta meg, hol és mikor készülhetett van Gogh Nyárfa sugárút naplementekor című műve.
A művészet inspirál és lenyűgöz bennünket, de vajon gyilkolhat is? Néhány elátkozott festmény körül olyan legendák keringenek, amelyek nem az alkotás esztétikai értékét emelik ki, hanem valami egészen sötét dolgot.
Nem kell ahhoz művészettörténésznek lenni, hogy ha meglátjuk a Mona Lisát, azonnal felismerjük. De vajon hány olyan kép van, amit ránézésre azonnal felismerünk, és még az alkotóját is rögtön meg tudjuk nevezni?
Ellopott Chagall- és Picasso-festményeket találtak egy antwerpeni pincében. Hónapokig tartó titkos rendőrségi nyomozás után bukkantak rájuk.
Alig észrevehető tükröződés, a háttérből a nézőt figyelő alak a festmény egy eldugott részén, vagy akár egy központi szereplő lecserélt arcvonásai – mióta világ a világ, a festők roppant kreatív megoldásokat, trükköket találtak ki arra, hogy megjelenítsék magukat alkotásaikon.
Vannak olyan emberi nagyságok, akikre nem zajos egyéni sikereik miatt emlékeznek, hanem mert tevékenységük nemzedékek szellemi fejlődésére hatott, akik még hobbijukkal is értéket teremtettek, akik a legviszontagságosabb időkben is mentek tovább a számukra kijelölt úton. Ilyen volt Csapody Vera, akinek mind élete, mind pedig munkássága példaértékű lehet számunkra.
Talán az egyik legismertebb műve a magyar festészetnek Szinyei Lilaruhás nő című alkotása. De ki volt a múzsa valójában, aki annyira megbabonázta a művészt, hogy nemcsak képein, de életében is hangsúlyos szerepet kapott?
Még ha kis nemzet is vagyunk, szeretünk szürkeállományunkkal, a tudományokban, a sportban és a művészetekben a világranglistán betöltött előkelő helyünkkel büszkélkedni. Híres magyar festőből is akad épp elég, de vajon cím alapján tudjuk, melyik festménnyel ki örvendeztette meg a magyarokat és a világot?
Száz éve tűnt el a nyilvánosság elől az a Rippl-Rónai festmény, melyet az Art and Antique Budapest kiállítás alkalmából lepleztek le ma. Március 3-ig mindenki megnézheti a Bálnában.
Gustav Klimt osztrák művész nem csupán különös szimbolikájáról és szecessziós képei miatt érdekes egyénisége a 20. századi művészetnek. Bár festészete valóban sok szempontból egyedülálló, életútját tekintve sem volt egy átlagos, tipikus művész. Szélsőségesen zárkózott volt, még a barátait sem engedte be a műtermébe, és más művészekkel ellentétben Klimt soha nem festett önarcképet, soha nem nősült meg, mégis 14 gyermek édesapja volt.
Gustav Klimt A csók című festménye a művészet legismertebb alkotásainak egyike. De kik lehettek a kép modelljei?
Ha a régi korok festményeinek nőalakjaira gondolunk, kapásból beugrik néhány híres név. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy sok esetben egy igencsak mérgező vegyület tette híressé őket.
