Kik csókolóznak a világ egyik legismertebb festményén?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Gustav Klimt A csók című festménye a művészet legismertebb alkotásainak egyike. De kik lehettek a kép modelljei?

Az 1890-es évek végén a kissé görnyedt tartású, szakállas, kopaszodó Gustav Klimt, a bécsi művészélet bohém alakja megismerkedett egy ambiciózus ifjú varrónővel. Emilie Flöge és nővére, Pauline azonban nem egyszerű varrónők voltak: azoknak a bátor nőknek terveztek merész szabású, divatos és egyedi ruhákat, akik nem kívántak fűzőt viselni.

Klimt, a nőfaló

Klimt öccse, Ernst a harmadik Flöge lánynak, Helenének csapta a szelet, akit 1891-ben feleségül is vett. A következő évben Ernst meghalt, de Gustav továbbra is gyakori vendég volt a Flöge családban, hiszen ő lett Helene és Ernst közös gyermekének a gyámja. Nyaranta sokszor meglátogatta a családot a festői Atterseenél lévő nyaralójukban, ahol tájképeket is festett. Emilie különleges szépsége elvarázsolta a festőt, aki egyébként is nagy rajongója volt a női nemnek. Klimt nagy nőcsábász hírében állt: rossz nyelvek szerint minden modelljével kikezdett. (Valószínűleg lehet ebben némi igazság, Klimtnek ugyanis 14 gyermeke született, bár egyszer sem nősült meg.)

Emilie Flöge kínai jellegű ruhában, 1910 körül
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

1904-ben a Flöge nővérek a Mariahilfer Strassén nyitottak haut couture divatszalont, Schwestern Flöge néven. Egyedi mintás, bő szabású dizájnerruháik tervezésében állítólag Klimt is segédkezett, a ruhák a bécsi feministák és a felső tízezer hölgyeinek körében nagy népszerűségnek örvendtek. Klimt szintén népszerű festőnek számított, sokszor dolgozott megrendelésre, és amikor a portréra vágyó nők ellátogattak hozzá, sokszor a figyelmükbe ajánlotta Emilie újszerű, szecessziós ruháit. Ugyanez fordítva is működött: miután 1902-ben először megfestette Emilie-t, sok bécsi úriasszony rendelt tőle hasonló portrét, hasonló ruhában.

27 év egymás mellett

Nem tudni, Klimtet és Emilie Flögét valójában milyen kapcsolat fűzte össze – plátói szerelem, valóságos kapcsolat vagy alkotótársi viszony? Jobb híján élettársaknak lehetne nevezni őket, a szó legnemesebb értelmében:

Idézőjel ikon

Emilie élete végéig Klimt mellett maradt, s bár a csapodár festőnek voltak kalandjai és hosszabb kapcsolatai egyaránt, mégis 27 éven át kölcsönösen inspirálták egymást.

Klimt több művében is megjelenik az intimitás, valamint a női test iránti élénk érdeklődés (gondoljunk csak a Judit Holofernész fejével, a Danae vagy A nő három életkora című képeire), de leghíresebb festménye a mai napig az 1907–1908-ban készült A csók, amely egyben a szecesszió egyik legfontosabb alkotása és a művész „aranykorszakának” a csúcspontja.

Emilie Flöge és Gustav Klimt
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

A csók

Nincs egyetértés a művészettörténészek között abban, hogy pontosan ki lehetett a festmény modellje. Sokak szerint maga Emilie Flöge térdel a képen a vadvirágos mezőn, összeölelkezve a kissé fölé magasodó férfialakkal. A legtöbb értelmezés szerint A csók szerelmes ölelést jelenít meg, mások szerint viszont nem ennyire egyértelmű a helyzet: a férfi arcát nem látjuk, a nőé olyan, mintha aludna, talán kissé üres is. Eszméletlen, vagy a boldogság miatt csukta be a szemét? A férfialak a nő nyaka köré fonja a karját, a nő a férfi kezeit markolja – a vágy miatt, vagy azért, mert szívesebben szabadulna már az ölelésből? És miért tűnik úgy, mintha a szakadék szélén térdelne a pár?

A csók című festmény
Fotó: GraphicaArtis / Getty Images Hungary

A legelterjedtebb elképzelés szerint a képen tehát maga Klimt látható Emilie-vel, mások szerint viszont a modell nem Emilie, hanem a Klimt más képein (Danae, az Aranyhal) is feltűnő, vörös hajú modellje (és szeretője), Hilde Roth. A csók nőalakjának testhezálló, mintás ruhája mindenesetre Emilie terveit idézi, és érdemes megfigyelni, hogy míg a férfin szögletesebb, téglalap alakú mintákat láthatunk, a női szereplő ruházatán az ovális-virágos minták dominálnak – ezek férfi- és női szimbólumokként is értelmezhetők.

Emilie egy másik Klimt-képen
Fotó: Wikimedia Commons

Botrányos képek

Klimt munkáinak többnyire ellentmondásos fogadtatás jutott. Meztelen, kibontott hajú nőalakjait sokszor pornográfnak ítélték, különösen, amikor a Bécsi Egyetemtől kapott megbízatását – hogy a filozófia, a jog és az orvostudomány allegorikus alakjait ábrázolja – ruhátlan nőket megörökítve teljesítette. A művész gyakran használt aranyozást is a képein, ezt pedig blaszfémiának ítélték: a kétdimenziós aktok a bizánci ikonokat idézték. A csók ennek ellenére óriási sikert aratott: a osztrák kormány vásárolta meg, még befejezetlen állapotában.

Emilie Klimt nélkül

Klimt 1918-ban agyvérzést kapott, majd elkapta az akkoriban tomboló spanyolnáthát, amiből nem épült fel: még ugyanabban az évben elhunyt.

Idézőjel ikon

Utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Emilie jöjjön ide!”

A festő halála után Emilie örökölte Klimt hagyatékának felét, és nagy becsben tartotta a műalkotásokat bécsi lakásában. Az 1938-as Anschluss után a Schwestern Flöge divatszalont be kellett zárnia, hiszen ügyfelei jó része a származásuk miatt elmenekült az országból. Emilie bécsi lakása a világháború során leégett, megsemmisültek csodás ruhái és a nála lévő értékes Klimt-hagyaték is.

Emilie Flöge nem ment férjhez, 1952-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Halálakor már szinte feledésbe merült a neve, de az utóbbi évtizedekben ismét felfedezték munkásságát: napjainkban már nemcsak Klimt múzsájaként emlékeznek rá, hanem mint független tervezőt és a feminizmus egyik ikonját is tisztelik benne, aki máig inspirálja a neves divatházak tervezőit.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.