feminizmus 2 - Dívány

A bostoni maraton versenyigazgatója rávetette magát az egyik versenyzőre, megpróbálta letépni a rajtszámát és kiebrudalni őt a futásban részt vevők közül – 1967-et írtunk, a versenyző, Kathrine Switzer bűne pedig az volt, hogy nőként indult el a híres versenyen. Az incidenst világhírű fotó örökítette meg, mely rávilágított a sportban tapasztalható szexuális diszkrimináció megdöbbentő mértékére.

A labdarúgás ma is elsősorban a férfiak terepének számít, a női játékosok és csapatok azonban egyre gyakrabban bizonyítják elszántságukat, tudásukat és tehetségüket a pályán. Hosszú utat kellett megtennie a női futballnak, mire eljuthatott idáig: a 19. század végén, 20. század elején kigúnyolták és gyakran inzultálták a játékosokat, sőt, többször meg is tiltották, hogy hölgyek a gyepre lépjenek.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Micsoda dolog az, hogy azért jusson valaki magasabb pozícióba, mert az van a lába között, ami?

Közel 200 évvel Mary Shelley Frankenstein története előtt már felbukkant a tudományos fantasztikus és a modern fantasy előképe. A sokak által a sci-fi műfaj egyik alapművének tartott The Blazing World egy nő abszolút uralmáról szól, aki császárnőként uralkodik egy párhuzamos dimenzióban.

Simone de Beauvoir, a neves feminista írónő kapcsolata a filozófus Jean Paul Sartre-ral nem a hagyományos, polgári erkölcsökön alapult. Az egymás iránti hűség számukra nem szerelmi értelemben létezett: mindketten szabadságot adtak a másiknak, és éltek is ezzel – nemritkán mély lelki sérüléseket okozva ezzel szeretőikké tett tanítványaiknak.

Ungár Margit történelmet írt azzal, hogy ő lett Magyarországon (és egyben Ausztriában) az első nő, aki jogi diplomát szerzett – ezzel azonban nem elégedett meg, ügyvédként elszántan küzdött a nők és a házasságon kívül született gyermekek jogaiért. Az „ügyvédnők anyját” mégis többnyire elfeledte az utókor.

Az „ausztrál sellő” néven ismert Annette Kellerman, aki éppen ma 136 éve, 1886-ban született, a huszadik század fordulóján nemcsak mint képzett hosszútávúszó és búvár, hanem mint merész fürdőruhatrend-formáló hódította meg a világot. Botrányos úszódresszével a női testet szabadította fel a sok esetben életveszélyes törvények alól, ugyanakkor életművével ő lett az előképe az azóta is uralkodó, testre összpontosító celebkultúrának.

Kevesen tudják, de az egyik legrégebbi, esztergálásról szóló barkácskönyvet egy nő írta. Miközben a DIY, azaz a csináld magad barkácsmozgalom története a 19. századra nyúlik vissza, a nők mára kitörtek a hobbikézműveskedés berkeiből, sokan nehézgépkezelőként dolgoznak. De miért tartott ez ilyen sokáig?

A politikai akarat sikeres érvényesítéséhez olykor szélsőséges módszerekhez kell nyúlni – jól tudták ezt a 19–20. század fordulójának nőjogi harcosai, akik látványos megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét az általános választójog ügyére. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott eset egy angol szüfrazsett, Emily Davison nevéhez köthető, aki a világhírű epsomi derbin a király lova elé vetette magát – máig sem tisztázott, pontosan milyen szándék vezérelte az öngyilkos akció elkövetésére.

A biológia és a genetika tudományától kezdve intimtermékek csomagolásán át a nyilvános vécék ajtajáig rengeteg helyen találkozhatunk a női és a férfi nemi szimbólumokkal: de vajon honnét erednek ezek az egyedi, kör alakú motívumok, és mit jelentenek pontosan? Erre keressük a választ mai Szimbólumvadász cikkünkben.

A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.