Az ünnepi túlevések testi és lelki okai összetettek és messzire vezetnek. Segíthet, ha megértjük, milyen testi-lelki folyamatok zajlanak bennünk.
A testet és a lelket egyaránt kikezdi ez az étkezési zavar, mely ellen akkor vehetjük fel sikeresen a küzdelmet, ha tudjuk, mivel állunk szemben.
Sokan hajlamosak legyinteni: „egyetlen esemény még belefér” Pedig hatása továbbgyűrűzik másnapra, sőt akár napokra is.
Az elhízottság és a szaporodó kilók láttán hajlamosak vagyunk ítélkezni, hiszen inkább akaratgyengének tartjuk a kórosan elhízottakat, mintsem betegnek. Pedig a hirtelen vagy kóros elhízás hátterében rengetegszer áll kényszeres cselekvés, falásroham, zugevés vagy más étkezési rendellenesség. A falásroham komoly pszichológiai probléma, amelyhez érzelmi és fizikai következmények társulnak, és a népesség közel 3 százalékát érinti.
A falási rohamok során az ember nem bírja abbahagyni az evést. Talán egy apró „bűnözés” után adja fel a napot, talán egész nap éhezett, és emiatt esik neki a hűtőnek, ám annyi biztos, ilyenkor mindenki sokkal többet eszik, mint amennyit valójában kíván, vagy amennyitől jóllakna. Falási rohamai bárkinek lehetnek, elég csak a vasárnapi ebédekre vagy a karácsonyi vacsorákra gondolni, de ha ez heti rendszerességgel ismétlődik több mint három hónapon át, már étkezési zavarról is beszélhetünk.
Senki nem vágyik arra, hogy elhízzon, hiszen a társadalom is gondoskodik róla, hogy a túlsúlyos emberek rosszul érezzék magukat a bőrükben. Ott tartunk, hogy rengetegen fogyni akarnak, de a legtöbb ember számára az elszántság ellenére is kínlódás az egész, vagy a siker csak egy röpke átmeneti állapot. De miért?
Szinte mindannyian ismerjük az érzést. Nem valódi éhség ez, inkább csillapíthatatlan sóvárgás valami édes, cukros, vagy egy-egy konkrét, magas szénhidráttartalmú finomság után. Esténként ölni tudnál egy karéj nutellás vagy lekváros kenyérért? Fogyókúrád első napjának délutánján sírva tömöd be az egyébként másodlagos frissességű minyont, vagy bármilyen cukros junkot, ami a kezed ügyébe kerül?
Sokan úgy gondolják, hogy az éjszakai falásrohamok és stresszevés általában a nőkre jellemző, kevesen tudják, hogy az érintettek 40%-a férfi.
Mindannyiunk életében vannak olyan stresszes/bulis/nehéz időszakok, amikor túl sokat eszünk. Ha minden másnap kimaradsz, kikészít a főnököd, vagy szerelmi bánatodban kezdesz falatozgatni, könnyen lehet, hogy többet, egészségtelenebbet, és a legrosszabbkor eszel, ráadásul meg is változhat az evéshez fűződő érzelmi viszonyod. Vigyázz, mert a rossz szokások - amilyen a túlevés is - nagyon hamar életmóddá válnak!
A binge-eatinget, azaz a falásrohamokkal járó betegséget túlevésként is emlegetik: ilyenkor az ember olyan óriási mennyiségű ételt töm magába, ami hosszú távon nagyon komoly rendellenességeket okozhat. Egy új tanulmány szerint ez épp annyira érinti a férfiakat, mint a nőket, csak a férfiak kevésbé hajlamosak segítséget kérni.
