Tudjuk, hogy a túlsúly (mértékétől és a lerakódott zsír elhelyezkedésétől függően) mérhetően növeli jó néhány egészségügyi probléma kockázatát, a jelentős többlettel rendelkezőknek pedig hosszú távon az életkilátásaik is rosszabbak, mint azoknak, akiknek a súlya a normál tartományba esik.
Sokan vannak, akik genetikájukból adódóan hajlamosak a hízásra. Nekik lehet segítség azoknak a sportoknak a listája, amelyek ellensúlyozzák a kedvezőtlen gének hatását.
Úgy látszik, Jim Davis, a Garfield képregények atyja negyven éve, amikor először életre rajzolta a kövér, lusta macskát, akinek folyton csak a pizza és a lasagne jár a fejében, kicsit a jövőbe látott. Kanadai tudósok ugyanis igazolták, hogy az utóbbi húsz évben egyre kövérebbek lettek a macskák.
Hogy kinek mekkora sötétségre van szüksége az elalváshoz, az változó: van, aki koppig lehúzza redőnyt, behúzza függönyt, és a legkisebb beszűrődő fény is zavarja, más simán húzza a lóbőrt fényes nappal is. De hogy ennek bármi köze lehet a testsúlyunkhoz vagy az elhízási hajlamunkhoz, azt nemigen gondolta eddig senki.
Milyen jó is lenne, ha az anorexiát vagy a kóros elhízást az étvágy szabályozásával meg lehetne gyógyítani. Amerikai kutatók olyan kísérleteket végeztek, amik reményt adnak a témában.
Ha egészségesek akarunk maradni, nem ússzuk meg a rostokban gazdag táplálkozást. Nem mintha nagyon meg kellene úszni, hiszen a rostdús élelmiszerekkel ízre sincs semmi baj. Ha viszont nem eszünk belőlük eleget, az bajt okozhat, mutatjuk, mit.
Ismert tény, hogy a kannabiszfogyasztás egyik mellékhatása a megnövekedett éhségérzet. Kérdés, hogy azokban az országokban, ahol legális a fű, lesz-e ennek negatív hatása az elhízási statisztikákra?
Nagyon nem mindegy, hogy három vagy tizenhárom vagy esetleg harminc kilóval mentél az ideális testsúly fölé. Kérdés, mennyi az, amennyit még könnyedén elvisel a szervezeted, és mennyinél kell aggódni, vagyis jobban mondva sürgősen lefogyni.
Amerikai tudósok új kutatása szerint az oxitocin hormon lehet a tökéletes fegyver az elhízás ellen.
Évek óta halljuk a figyelmeztetéseket, hogy a deréktáji pluszkilók károsabbak a szívre, mint a csípő vagy a comb körüli extra centik, ennek okairól azonban ritkán esik szó.
Egy friss svéd kutatás összefüggést vél felfedezni a gyerek- és kamaszkori lelki bajok és az elhízás között.
Minél jobban beleássák magukat a kutatók az elhízás témájába, annál több bizonyítékot találnak arra vonatkozóan, hogy nem csak a fizikai egészségünket kockáztatjuk a pluszkilókkal.
