Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss svéd kutatás összefüggést vél felfedezni a gyerek- és kamaszkori lelki bajok és az elhízás között.
A stockholmi székhelyű Karolinska Intézet munkatársai egy nemrégiben, az Európai Elhízásügyi Kongresszus keretein belül nyilvánosságra hozott, és a Psychcentral által szemlézett kutatásban úgy találták, hogy a komolyabb elhízással küzdő gyerekeknél, illetve serdülőknél nagyobb az esélye a depressziós, illetve szorongásos tünetek kialakulásának.
A kóros elhízás növeli a lelki betegségek kockázatát
A szakemberek tizenkétezer olyan, 6 és 17 év közötti svéd gyerek és tinédzser egészségügyi adatait vizsgálták, akiknek kóros elhízásuk miatt műtéten kellett átesniük, összevetve azokat mintegy hatvanezer egészséges társuktól nyert hasonló adatokkal. Az eredmények azt mutatták, hogy a súlyosan elhízott lányok 43 százalékkal, a fiúk pedig 33 százalékkal esélyesebbek rá, hogy komolyabb lelki bajok gyötörjék őket, mint átlagos kortársaikat.
A tudósok figyelembe vették a vizsgált alanyok társadalmi és szociális hátterét (köztük az esetleges bevándorló származást), a szülőknél tapasztalt esetleges mentális betegségek meglétét, és egyéb olyan tényezőket, melyek általában a fiatalkori lelki bajok rizikófaktorának számítanak. Mint kiderült, ezek szinte semennyire nem befolyásolták a fent említett különbségeket, így egyre bizonyosabb, hogy a lelki problémák az elhízással, illetve annak közvetlen következményeivel állnak összefüggésben.
Ennek megerősítéseképp a kutatók kivették a vizsgált csoportból azokat az alanyokat, akik családjában korábban előfordultak már mentális betegségek. Az így nyert arányszámok még rosszabbnak lettek: eszerint a kórosan elhízott fiúk kétszer, a lányok másfélszer olyan veszélyeztetettek a depressziós és szorongásos tünetek szempontjából, mint egészséges testalkatú társaik.
A kutatás vezetője, dr. Louise Lindberg szerint napjainkban mind a különböző mentális betegségek, mind az elhízás igencsak komoly problémának számítanak a gyerekek és fiatal felnőttek körében, ezért is fontos, hogy megértsük a kettő közötti összefüggéseket. A szakember szerint további kutatások szükségesek a témában, melyek révén a jövőben esetleg képesek lehetünk feltárni az ezek mögött megbújó mélyebb okokat.
