Mindannyian emlékszünk gyerekkorunk szúrós pulóvereire, egyik-másik menzás étel rettenetes állagára vagy éppen a táblán megcsikorduló kréta hangjára, amitől a hátunkon is fölállt a szőr. A szenzoros problémákkal küzdő gyerekek számára ez azonban csupán a jéghegy csúcsa.
A szelektív mutizmusban érintett gyerekek bizonyos környezetben vagy egyes személyek jelenlétében képtelenek megszólalni, és csak rontunk a helyzeten, ha erőltetjük, hogy beszéljenek.
Egy friss svéd kutatás összefüggést vél felfedezni a gyerek- és kamaszkori lelki bajok és az elhízás között.
A mosáson, főzésen, a gyerek orrának megtörlésén kívül van még egy fontos terület, ahol az anyák arra vágynának, hogy ne maradjanak egyedül a szülői szerepükben. Pedig ezt még általában egyedül csinálják. Sokkal elégedettebbé válnának a nők a házasságukkal, ha az apák itt is elkezdenének a közös teherviselés irányába mozdulni.
Mi a tökéletes receptje azoknak a Pixar-meséknek, amelyeket a felnőttek és a gyerekek is ugyanúgy tudnak élvezni? Hogyan lehet egy történetet úgy előadni, hogy mélyebb jelentést tartogasson a felnőtteknek, és felhőtlen szórakozást a gyerekeknek? Időtlen remekművek ritkán készülnek, a Pixarnak többször is sikerült.
