Már attól dührohamot kap, hogy milyen ruha van rajta - Szenzoros érzékenység gyerekeknél

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindannyian emlékszünk gyerekkorunk szúrós pulóvereire, egyik-másik menzás étel rettenetes állagára vagy éppen a táblán megcsikorduló kréta hangjára, amitől a hátunkon is fölállt a szőr. A szenzoros problémákkal küzdő gyerekek számára ez azonban csupán a jéghegy csúcsa.

Ők azok, akik hevesen reagálnak a fényekre, a zajokra, nem esznek meg bizonyos ételeket az állaguk miatt, vagy éppen dührohamot kapnak néhány ruhadarabtól. A szülő pedig nem érti: miért „hisztis” a gyerek, miért nem képes felvenni azt a vagány inget vagy csinos szoknyát, amit olyan nagy szeretettel választott neki. A Vadaskert Gyermekpszichiátria gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosát, dr. Madarassy-Szűcs Annát kérdeztük a jelenségről.

Sikítozik, ha vizes lesz az arca?

Bizonyos esetekben könnyen kapcsoljuk össze az érzékelést és a viselkedést. Például ha a gyermek befogja a fülét, feltételezhetjük, hogy érzékeny az adott hang hatására, vagy ha nem szeret bizonyos állagú ételekhez nyúlni, feltűnően zavarja, ha piszkos a keze, ódzkodik bizonyos anyagú ruhák viselésétől, hamar eszünkbe juthat a tapintási érzékelés sajátossága” – ismerteti a legjellemzőbb tüneteket a doktornő. A szenzoros érzékenységben érintett gyerekek sokszor a környezetük szerint különösen viselkednek: a panaszkodástól kezdve 

szélsőséges esetben akár a dührohamig vagy a sikítozásig is eljuthatnak, ha éppen vizes lesz az arcuk vagy maszatos a kezük.

Mindennek az az oka, hogy a túlérzékeny gyerekek számára a hétköznapinak tűnő érzékszervi ingerek gyakran elviselhetetlennek bizonyulnak: reakciójukat nem tudják kontrollálni, így frusztrációjukat szélsőséges módon fejezik ki.

Dr. Madarassy-Szűcs Anna
Fotó: Zsofia Jambor

Az alulérzékelés is okozhat gondokat

Nemcsak a túlérzékenység, hanem az alulérzékelés is okozhat problémákat: „Ha valaki szívesen pörög-forog, himbálja magát, vagy lehetetlen kiszedni a hintából, például utalhat az egyensúly-érzékelés terén alulérzékelésre” – mondja Madarassy-Szűcs Anna, hozzátéve, hogy az alulérzékelés a viselkedés szintjén ugyanolyan jelentős eltérésekhez vezethet, mint a hiperérzékenység.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a tünetek olyan mértéket öltenek, hogy a gyerek vagy a család mindennapi életét már akadályozzák, érdemes időpontot kérni gyermekpszichiátriai vizsgálatra. „Ennek nem feltétlen az a célja, hogy a gyerek kapjon egy diagnózist, mert önmagában attól nem javul az állapota, de a megértésünkhöz és sokszor a segítségadás lehetőségeinek kiaknázásához is jobbára nélkülözhetetlen” – vallja a gyermekpszichiáter. „Fordított irányban is igaz ez: vélhetően bármelyik család számára hasznos információt nyújthat az, ha a szenzoros feldolgozási rendellenességek szűrése kapcsán tanácsadásban részesül.

Ha szükséges, akár az iskolában is viselheti a fejhallgatót
Fotó: Matthias Tunger / Getty Images Hungary

Szenzoros érzékenység, szenzoros zavar és más eltérések

A szenzoros feldolgozási zavarra utaló eltérések gyakran társulnak más idegrendszeri fejlődési eltérésekkel. Autizmus spektrumzavar esetén például gyakori a szenzoros érzékenység, de természetesen nem minden szenzorosan érzékeny gyerek érintett autizmusban. „A gyermek fejlődése az általa megszerzett tapasztalatok összességén alapszik, tapasztalatot pedig az érzékelés-észlelés útján szerzünk a körülöttünk és a bennünk levő világról is. Amikor egy kisgyermek problémáit, szükségleteit egyéni profil keretében szeretnénk megjeleníteni, legyen szó bármilyen, egyébként diagnosztizálható eltérésről, fontos támpont az érzékszervi élmények feldolgozási sajátosságainak feltérképezése” – mondja Madarassy-Szűcs Anna. Fontos azonban kiemelni, hogy a szenzoros érzékenység nem feltétlenül jelenti a szenzoros feldolgozás zavarát. „Minden emberre jellemző karakterjegy az, hogy milyen ingereket kerül vagy keres inkább, ezek a vonásaink nem feltétlenül akadályoznak minket. A klinikai szintű depresszió és az alacsony hangulati fekvés is összefügg, mégis nagy különbség van a kettő között.”

Játékos terápia

Becslések szerint a gyerekek 5-15%-át érinti a szenzoros érzékenység. Ha ez olyan mértékű, hogy a családot vagy a gyermeket mindennapjaiban akadályozza, a szakemberek gyakran szenzoros integrációs terápiát javasolnak. Ennek során játékos formában, mozgás és speciális eszközkészlet segítségével történik a gyermek idegrendszeri érésének elősegítése és fejlesztése. „Idővel a tünetek csökkenhetnek, illetve változnak a gyerek megküzdési stratégiái is. A szenzoros feldolgozási zavar esetén gyógypedagógus, szenzoros integrációs terápiát végző szakember és sok »házi praktika« is rengeteget segíthet abban, hogy a mindennapok könnyebbé váljanak” – nyugtat meg a szakember.

Mit tegyünk, ha érintettek vagyunk?

A Vadaskert Alapítvány gyermekpszichiátere néhány praktikus ötlettel is segíti az érintett szülőket. Lássuk, mit tehetünk azért, hogy az egyre több család mindennapjait megnehezítő jelenséget kezelni tudjuk:

  • válasszunk puha, egyszerű, varrás- és cipzár-, illetve gombmentes ruhadarabokat, ezek megkönnyítik az öltözködést;
  • Ha a csemeténk érzékeny bizonyos zajokra (például a hajszárító vagy porszívó hangjára), válasszunk számára hangszűrő fejhallgatót, esetleg füldugót, hogy kiiktathassa a számára zavaró ingereket.
  • Ha érzékeny a fényre, beszerezhetünk egy kényelmes, vagány és enyhén színezett napszemüveget.
  • Ha idegenkedik bizonyos szagoktól, a fokozatos hozzászoktatás érdekében próbálkozzunk mentolos rágógumival, mentolos cukorkával vagy aromaterápiával, ezek segítségével idővel az erősebb illatokhoz is hozzá fog szokni.
  • Ha még nem tettük meg, alakítsunk ki napi rutint: a szenzoros gyerekek akkor teljesítenek a legjobban, ha tudják, mire számíthatnak a nap folyamán. A következetes rutin segít nekik abban, hogy érzékszerveik kevésbé legyenek túlterheltek.
  • Egyeztessünk az óvodával vagy az iskolával: ha szükséges, beszéljük meg a pedagógusokkal a problémát, és kérjük meg őket, hogy engedélyezzék gyermekünk számára a sötét szemüveg viselését vagy a fülhallgató/füldugó használatát.
  • Ne féljünk szakemberhez fordulni: a szenzoros integrációs terápia során a szakemberek játékos formában segítik elő gyermekünk fejlődését.
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.