Már attól dührohamot kap, hogy milyen ruha van rajta - Szenzoros érzékenység gyerekeknél

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindannyian emlékszünk gyerekkorunk szúrós pulóvereire, egyik-másik menzás étel rettenetes állagára vagy éppen a táblán megcsikorduló kréta hangjára, amitől a hátunkon is fölállt a szőr. A szenzoros problémákkal küzdő gyerekek számára ez azonban csupán a jéghegy csúcsa.

Ők azok, akik hevesen reagálnak a fényekre, a zajokra, nem esznek meg bizonyos ételeket az állaguk miatt, vagy éppen dührohamot kapnak néhány ruhadarabtól. A szülő pedig nem érti: miért „hisztis” a gyerek, miért nem képes felvenni azt a vagány inget vagy csinos szoknyát, amit olyan nagy szeretettel választott neki. A Vadaskert Gyermekpszichiátria gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosát, dr. Madarassy-Szűcs Annát kérdeztük a jelenségről.

Sikítozik, ha vizes lesz az arca?

Bizonyos esetekben könnyen kapcsoljuk össze az érzékelést és a viselkedést. Például ha a gyermek befogja a fülét, feltételezhetjük, hogy érzékeny az adott hang hatására, vagy ha nem szeret bizonyos állagú ételekhez nyúlni, feltűnően zavarja, ha piszkos a keze, ódzkodik bizonyos anyagú ruhák viselésétől, hamar eszünkbe juthat a tapintási érzékelés sajátossága” – ismerteti a legjellemzőbb tüneteket a doktornő. A szenzoros érzékenységben érintett gyerekek sokszor a környezetük szerint különösen viselkednek: a panaszkodástól kezdve 

szélsőséges esetben akár a dührohamig vagy a sikítozásig is eljuthatnak, ha éppen vizes lesz az arcuk vagy maszatos a kezük.

Mindennek az az oka, hogy a túlérzékeny gyerekek számára a hétköznapinak tűnő érzékszervi ingerek gyakran elviselhetetlennek bizonyulnak: reakciójukat nem tudják kontrollálni, így frusztrációjukat szélsőséges módon fejezik ki.

Dr. Madarassy-Szűcs Anna
Fotó: Zsofia Jambor

Az alulérzékelés is okozhat gondokat

Nemcsak a túlérzékenység, hanem az alulérzékelés is okozhat problémákat: „Ha valaki szívesen pörög-forog, himbálja magát, vagy lehetetlen kiszedni a hintából, például utalhat az egyensúly-érzékelés terén alulérzékelésre” – mondja Madarassy-Szűcs Anna, hozzátéve, hogy az alulérzékelés a viselkedés szintjén ugyanolyan jelentős eltérésekhez vezethet, mint a hiperérzékenység.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a tünetek olyan mértéket öltenek, hogy a gyerek vagy a család mindennapi életét már akadályozzák, érdemes időpontot kérni gyermekpszichiátriai vizsgálatra. „Ennek nem feltétlen az a célja, hogy a gyerek kapjon egy diagnózist, mert önmagában attól nem javul az állapota, de a megértésünkhöz és sokszor a segítségadás lehetőségeinek kiaknázásához is jobbára nélkülözhetetlen” – vallja a gyermekpszichiáter. „Fordított irányban is igaz ez: vélhetően bármelyik család számára hasznos információt nyújthat az, ha a szenzoros feldolgozási rendellenességek szűrése kapcsán tanácsadásban részesül.

Ha szükséges, akár az iskolában is viselheti a fejhallgatót
Fotó: Matthias Tunger / Getty Images Hungary

Szenzoros érzékenység, szenzoros zavar és más eltérések

A szenzoros feldolgozási zavarra utaló eltérések gyakran társulnak más idegrendszeri fejlődési eltérésekkel. Autizmus spektrumzavar esetén például gyakori a szenzoros érzékenység, de természetesen nem minden szenzorosan érzékeny gyerek érintett autizmusban. „A gyermek fejlődése az általa megszerzett tapasztalatok összességén alapszik, tapasztalatot pedig az érzékelés-észlelés útján szerzünk a körülöttünk és a bennünk levő világról is. Amikor egy kisgyermek problémáit, szükségleteit egyéni profil keretében szeretnénk megjeleníteni, legyen szó bármilyen, egyébként diagnosztizálható eltérésről, fontos támpont az érzékszervi élmények feldolgozási sajátosságainak feltérképezése” – mondja Madarassy-Szűcs Anna. Fontos azonban kiemelni, hogy a szenzoros érzékenység nem feltétlenül jelenti a szenzoros feldolgozás zavarát. „Minden emberre jellemző karakterjegy az, hogy milyen ingereket kerül vagy keres inkább, ezek a vonásaink nem feltétlenül akadályoznak minket. A klinikai szintű depresszió és az alacsony hangulati fekvés is összefügg, mégis nagy különbség van a kettő között.”

Játékos terápia

Becslések szerint a gyerekek 5-15%-át érinti a szenzoros érzékenység. Ha ez olyan mértékű, hogy a családot vagy a gyermeket mindennapjaiban akadályozza, a szakemberek gyakran szenzoros integrációs terápiát javasolnak. Ennek során játékos formában, mozgás és speciális eszközkészlet segítségével történik a gyermek idegrendszeri érésének elősegítése és fejlesztése. „Idővel a tünetek csökkenhetnek, illetve változnak a gyerek megküzdési stratégiái is. A szenzoros feldolgozási zavar esetén gyógypedagógus, szenzoros integrációs terápiát végző szakember és sok »házi praktika« is rengeteget segíthet abban, hogy a mindennapok könnyebbé váljanak” – nyugtat meg a szakember.

Mit tegyünk, ha érintettek vagyunk?

A Vadaskert Alapítvány gyermekpszichiátere néhány praktikus ötlettel is segíti az érintett szülőket. Lássuk, mit tehetünk azért, hogy az egyre több család mindennapjait megnehezítő jelenséget kezelni tudjuk:

  • válasszunk puha, egyszerű, varrás- és cipzár-, illetve gombmentes ruhadarabokat, ezek megkönnyítik az öltözködést;
  • Ha a csemeténk érzékeny bizonyos zajokra (például a hajszárító vagy porszívó hangjára), válasszunk számára hangszűrő fejhallgatót, esetleg füldugót, hogy kiiktathassa a számára zavaró ingereket.
  • Ha érzékeny a fényre, beszerezhetünk egy kényelmes, vagány és enyhén színezett napszemüveget.
  • Ha idegenkedik bizonyos szagoktól, a fokozatos hozzászoktatás érdekében próbálkozzunk mentolos rágógumival, mentolos cukorkával vagy aromaterápiával, ezek segítségével idővel az erősebb illatokhoz is hozzá fog szokni.
  • Ha még nem tettük meg, alakítsunk ki napi rutint: a szenzoros gyerekek akkor teljesítenek a legjobban, ha tudják, mire számíthatnak a nap folyamán. A következetes rutin segít nekik abban, hogy érzékszerveik kevésbé legyenek túlterheltek.
  • Egyeztessünk az óvodával vagy az iskolával: ha szükséges, beszéljük meg a pedagógusokkal a problémát, és kérjük meg őket, hogy engedélyezzék gyermekünk számára a sötét szemüveg viselését vagy a fülhallgató/füldugó használatát.
  • Ne féljünk szakemberhez fordulni: a szenzoros integrációs terápia során a szakemberek játékos formában segítik elő gyermekünk fejlődését.
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.