elhízás 5 - Dívány

Az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek már a járványt megelőzően is komoly közegészségügyi problémát jelentettek a legtöbb országban, ám a koronavírus megjelenése tovább rontott a helyzeten. Kutatások szerint mind a súlygyarapodás, mind a rendszertelen étkezés előfordulási gyakorisága megugrott a pandémia kirobbanása óta. Szóval ha rád is felszaladt jó pár kiló, tudd, hogy nem vagy egyedül. De mit lehet tenni? Hogyan érdemes elkezdeni változtatni, hogy biztosan sikerrel járj?

Menopauza után elszabadulnak a zsírtermelő enzimek, ami nem csak a súlygyarapodás miatt kellemetlen, hanem kifejezetten veszélyes is.

A testtömegindex hasznos mérőszám, de olykor csalóka lehet: előfordul, hogy az átlagosnál magasabbnak számító BMI-értékkel rendelkezel, mégsem vagy túlsúlyos, sem egészségtelen. Mutatjuk, mi lehet ennek az oka.

Napjainkban egyre gyakoribbak a különböző anyagcsere-betegségek, melyek egyik velejárója az elhízás – ilyen például az inzulinrezisztencia (IR), a cukorbetegség, a pajzsmirigy-alulműködés vagy a policisztáspetefészek-szindróma (PCOS). De vajon az elhízás okozza ezeket a betegségeket, vagy pont a betegségek miatt szaladnak fel a plusz kilók? Dr. Bajnok Éva endokrinológus, diabetológus, obezitológus, belgyógyász, az Alakorvoslás Program szakorvosa segít megérteni a túlsúly és az anyagcserezavarok közötti kapcsolatot.

A legtöbbször gyanakodva szemlélem azokat a közösségi oldalakon terjedő írásokat, amik arról szólnak, milyen nagyszerű, egészséges, fitt, stramm, szüleiket és tanáraikat tisztelő generáció volt a mai negyvenesek, ötvenesek, hatvanasoké. Pláne ha utána azzal folytatódik, milyen gyönge, puhány, szemtelen a most felnövő gyerekeké. Nemcsak, mert nem (ennyire általánosan legalábbis biztos nem) tartom őket igaznak, de azért is, mert arról, hogy milyenek, hogy viselkednek és milyen mentális és fizikai állapotban vannak a mai gyerekek, arról leginkább mi, vagyis a fentebb megsüvegelt generáció tehet.

Elmagyarázzuk, mi köze van a bélflóránknak ahhoz, hogy valamennyi sikeres fogyókúrát a visszahízás követ.

„Ájulásig éheztettem magam, és ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, az egészségem fontosabb a kinézetemnél vagy a sikereimnél" – vallja Liza Golden-Bhojwani, aki ma már plus-size modellként dolgozik, miközben aktívan kampányol az önelfogadás mellett.

A legtöbb fogyókúra vagy életmódváltó program az étrend és a testmozgás megfelelő összehangolására fekteti a hangsúlyt, pedig az alvási szokásoknak is legalább olyan fontos szerepe van az eredmények elérésében.

Senki nem vágyik arra, hogy elhízzon, hiszen a társadalom is gondoskodik róla, hogy a túlsúlyos emberek rosszul érezzék magukat a bőrükben. Ott tartunk, hogy rengetegen fogyni akarnak, de a legtöbb ember számára az elszántság ellenére is kínlódás az egész, vagy a siker csak egy röpke átmeneti állapot. De miért?

Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.

Manapság a rágcsálnivalóknak komoly értékük van, hiszen a szülőket rengetegszer húzzák ki a pácból. Gyors megoldást nyújtanak hisztik, éhségrohamok, sőt még „nem evések” esetén is. A korai hozzászokás azonban komoly negatív hatással lehet a gyerekek fejlődésére, és nem csak az elhízás miatt.

Kapásból 5 olyan egészséges szokást is fel lehet sorolni, ami mellett nyugodtan lehet tésztát enni. Ezeket az olaszok mind magukévá tették – így lehetséges, hogy rengeteg tésztát esznek, mégis kevés náluk az elhízott ember. Nesze nektek, gasztro-előítéletek!