A mikrós pattogatott kukoricával kapcsolatban rendszeresen felmerül, hogy nem valami egészséges. De honnan ered kétes hírneve, és mennyire tekinthető megalapozottnak az állítás? Máris kiderül!
Sokan vannak, akik szerint az ételek mikrohullámú sütőben történő melegítése a tápanyagok kárára van. Mások szerint a mikózás annyira kényelmes, hogy attól tartanak, túl jó ahhoz, hogy igaz legyen.
Elég néhány egyszerű és élvezhető szokást bevezetni a mindennapokba, hogy időskorunkra is penge maradjon az agyunk. Ha arra van napi fél-egy órád, hogy a telefonodat babráld, akkor ennél sokkal egészségesebb és hasznosabb tevékenységeket is végezhetnél. Adunk néhány tippet.
A késő őszi, téli időszak fontos tápanyagforrásai a diófélék, az olajos magvak és az aszalt gyümölcsök. Koncentrált tápanyagtartalmuk miatt már kis mennyiségű fogyasztásuk is érdemben hozzájárul egészségünk védelméhez.
A dietetikusok gyakran mondogatják, hogy „edd végig a szivárványt”, vagyis hogy a szezonális kínálathoz igazodva igyekezz minél többféle zöldséget-gyümölcsöt fogyasztani. A színekért felelős pigmentek ugyanis nemcsak a szemed számára vonzók, hanem számos egészségügyi előnyt is magukban hordoznak.
Ha egyszer valakinél felállították a diagnózist, az nyilván egész életében cukorbeteg marad. Súlycsökkentéssel azonban elérhető, hogy a vércukor az egészséges szintre essen, így a beteg teljesen tünetmentesen, gyógyszerek nélkül is élhet.
Nem, nem csak a fejlettebb orvosi módszerek miatt. Mérgező vegyületek, túl sok szervetlen jód, stressz és fertőzések állnak a növekvő tendencia hátterében. Prof. dr. Balázs Csaba endokrinológus, immunológus, belgyógyász válaszolt a kérdéseinkre.
A novemberi szmogos, ködös idő nem kedvez sem a tüdőbetegeknek, sem az asztmás, allergiás gyerekeknek. Ám a jellemzően nagyvárosokban felgyűlő szennyezett levegő már az egészséges szervezetre is hatással van, nem is kicsit.
A kapcsolatnak nagyon jót tesz, a sportteljesítménynek már kevésbé.
A BDNF nevű fehérje az agy folyamatos megújulásának kulcsa. Egyszerű módszerekkel tehetsz érte, hogy több legyen belőle.
Magyarországon körülbelül kétszázezer szívelégtelenségben szenvedő ember él, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A diabétesszel élők – a koronavírus okozta megbetegedéshez hasonlóan – ebben az esetben is a kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak, hiszen a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulásának kockázatát a duplájára növeli.
Az átlag magyar majdnem hat órát ül egy nap, és vannak, akik akár 10-12 órát is eltöltenek ugyanabban a testtartásban, a mozgáshiány mellett ráadásául a táplálkozásunk is gyakran egysíkú. Márpedig az emberi szervezet nem ilyen életmódra van berendezkedve, nem csoda, hogy egyre több a mozgásszervi megbetegedés, a szív- és keringési rendellenesség vagy az anyagcserezavar.
