Tényleg veszélyes a mikrós pop-corn?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A mikrós pattogatott kukoricával kapcsolatban rendszeresen felmerül, hogy nem valami egészséges. De honnan ered kétes hírneve, és mennyire tekinthető megalapozottnak az állítás? Máris kiderül!

Bár az aggodalomra okot adó vegyi anyagok egy részét már eltávolították a bolti pop-cornból, egyes vélemények szerint továbbra sem lehetünk teljesen nyugodtak miatta, írja a Howstuffworks. Ezt a nézetet osztja Dan DeFigio táplálkozási szakértő is, aki úgy véli, félrevezető lehet a mikrós pattogatott kukoricára valamiféle alacsony kalóriatartalmú, magas rosttartalmú snackként gondolni, hiszen távolról sem tekinthető egészségesnek (nyugi, a mozis sem sokkal jobb).

Most már máshogy káros

A mikrós pop-cornt érintő aggályok kezdetben onnan eredtek, hogy kiderült, a termék zacskóját a gyártás során perfluorozott vegyi anyagokkal vonják be, hogy ne szivárogjon át rajta a zsír, és az egyik vegyszer, a perfluor-oktánsav (PFOA) rákkeltő hatású lehet. A kockázatok miatt az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) 2011-ben elérte, hogy a gyártók kivonják PFOA-t a zacskóból, majd 2017-ben az EU is a tettek mezejére lépett és korlátozta felhasználását. Ez eddig rendben is volna, ám közben felmerült, hogy a helyettesítésére használt anyagok épp olyan károsak lehetnek, csak még kevesebbet tudni róluk.

Több szempontból is problémás lehet
Fotó: robypangy / Getty Images Hungary

Hasonló a helyzet a vajas ízesítéshez alkalmazott diacetil nevű anyaggal is, amely ritkán, de súlyos tüdőkárosodást okozhat. Egészségkárosító hatása először a pattogatott kukoricát gyártó üzemek dolgozóinál mutatkozott meg, majd bebizonyosodott, hogy a fogyasztókat is ugyanúgy érinti. Egy 2007-es tanulmány azt is megállapította, hogy a vegyi anyag 80 százaléka a zacskónyitást követően szabadul fel. A diacetilt azóta ugyan kivonták a legtöbb termékből, de a helyettesítésére szolgáló vegyületnek megint csak egészségkárosító hatást tulajdonítanak.

Inkább magadnak pattogtasd

Mivel a diacetil jelentős része nem az evéssel, hanem illékony formában, a belégzéssel kerül az emberi szervezetbe, a szakemberek azt javasolják, hogy a pop-corn mikrózása után várd meg, amíg kihűl a zacskó, és csak utána nyisd ki. A vásárlásnál érdemes átolvasni az összetevők felsorolását is. Minél kevesebb vegyi anyag van egy termékben, annál jobb! Lehetőség szerint válassz olyat, ami mesterséges aromáktól és színezékektől mentes, illetve alacsony a telített zsír- és nátriumtartalma.

Persze, a legegészségesebb megoldás még mindig az, ha frissen készíted a pop-cornt. DiFigio azt javasolja, hogy az otthoni kukoricapattogtatóba GMO-mentes kukorica kerüljön. Ha ízesíteni is szeretnéd, némi biovajat, tengeri sót vagy (igazi) sajtot is adj hozzá.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.