A rabszolgák élete sehol a világon nem volt könnyű és egyszerű, a legtöbbjük napkeltétől napnyugtáig dolgozott, sokszor még a kisgyermekek és az idősek sem mentesültek a hosszú munkaidő alól. A szerencsésebbek általában szabadnapot kaptak vasárnap és néhány ünnepnapon.
A múmiák, tudvalevő, hogy egykor élő emberek maradványai, ám volt egy idő, amikor igencsak nagy volt a keresletük volt: többek között különböző csodaszereket, így gyógyszereket és festéket is készítettek belőlük.
Sokáig tévesen egy dombnak hitték, ám kiderült, hogy a mexikói Puebla városában található „kiemelkedés” valójában a világ legnagyobb piramisát rejti. Felfedezése óta az egyiptomi gízai így a második helyre csúszott bolygónk leggigantikusabb piramisainak listáján.
Nagyon nagy becsben tartották az írnokokat az ókori Egyiptomban, de rengeteg egészségügyi problémával küszködtek a folyamatos görnyedés miatt.
Egy papirusz számol be a világtörténelem során először egy sztrájkról. 3000 évvel ezelőtt egy fáraó építőmunkásai tették le egyszerre a kalapácsot, hogy a bérükhöz hozzájuthassanak.
Régészeti leletek szerint az ókori egyiptomiak sebészeti úton próbáltak meg eltávolítani rákos elváltozásokat. Ezek az orvosi csodák azt bizonyítják, hogy az emberiség már évezredek óta harcol a daganatos megbetegedések ellen.
Történelmi bizonyítékok, egyebek között hieroglifák és különféle művészeti alkotások olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyek azt bizonyítják, hogy pórázra kötött páviánokat alkalmaztak az ókori egyiptomiak a bűnözők elfogására.
Több mint 1600 éve került víz alá az ókori Egyiptom egyik csodás alkotása. Kleopátra palotáját a víz konzerválta. De nem csak a legendás szépségű királynő miatt fontos a leletegyüttes.
Történelme során az emberiség folyamatosan kérdéseket tett fel azzal kapcsolatosan, hogy a Bibliában leírt események mögött állhatnak-e racionálisan is megmagyarázható okok. Ami az egyiptomi tíz csapást illeti, a válasz igen: a kutatók az elmúlt évek során feltárták, milyen jelenségek alakíthatták ki ezeket.
A piramisok egy olyan korban épültek, amikor semmiféle gépezet nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy hatalmas kőtömböket mozgassanak – ennek ellenére a hatalmas síremlékek létrehozása mégis lehetséges volt. Holland kutatók álltak elő a legfrissebb elmélettel, amely szerintük logikus magyarázatot ad arra, amit nehezen érthetünk.
Hosszú évtizedek óta keresték a bizonyítékot arra, miként sikerült az egyiptomi piramisokat a Nílustól oly távol is felépíteni. A napokban adtak hírt arról, hogy végre megtalálták a hiányzó láncszemet.
A bűvésztrükkök ma is rengeteg embert lenyűgöznek. A technika fejlődésével elképesztő show-kat tudnak adni a bűvészek, akik komoly nemzetközi versenyeken is megmérettethetik magukat. De mi lehetett az első bűvésztrükk? Honnan indult ez a szórakoztató ág?
