Van egy magyar szó, amit még az egyiptomi piramisok mellett is ismernek. Nem véletlenül: Pelé szerint még a Holdon is ő lett volna a legnagyobb játékos.
Mára a sminkelés a szépségipar egyik alappillére, de eredetileg semmi köze nem volt a hiúsághoz vagy az önkifejezéshez.
A jegygyűrűt ma szinte minden kultúrában a bal kéz negyedik ujján viseljük. Annyira természetesnek tűnik, hogy ritkán gondolunk bele, miért pont ott. A szokás eredete azonban több ezer éves hagyományokhoz és legendákhoz nyúlik vissza, amelyek jóval a kereszténység előtt születtek.
Az 1900-as évek elején különlegesen szép leletre bukkantak egy egyiptomi ásatáson. Azóta az is kiderült, kit ábrázolt a mellszobor, amely az időtlen szépség szimbólumává vált.
Korábbi álláspont szerint Irakban volt az Éden, de a legfrissebb kutatás egészen máshova, Egyiptomba helyezi a Biblia legendás kertjét.
Az ókori egyiptomi orvosok már több mint négyezer éve felismerték a mellben kialakuló daganatot, amelyet saját szavaikkal „gyógyíthatatlan betegségként” írtak le. A leírások szerint a mellrákot kemény, csomós elváltozásként azonosították, és próbálták kezelni különféle beavatkozásokkal.
Felfoghatatlan veszteség érte Kairót: az Egyiptomi Múzeumból ellopták Amenemope fáraó 3000 éves arany karperecét, amelyet egy lapis lazuli gyöngy is díszített. A műtárgy a restaurációs laborból tűnt el, majd végül aranyékszerré olvasztották.
A régészek a Cambridge-i Egyetem Fitzwilliam Múzeumában majd 2025. október 3. és 2026. április 12. között látható „Made in Ancient Egypt” (Az ókori Egyiptomban készült ) című kiállításra készülve csodás új leletre bukkantak: egy egyiptomi fazekas kéznyomára.
Az ókori Egyiptom titkai sosem szűnnek meg lenyűgözni a világot. Most a régészek egy különleges felfedezést tettek: egy úgynevezett „túlvilági ajtót” tártak fel, amely egy egykori uralkodó sírhelyéhez vezetett.
Egy rendkívül izgalmas régészeti lelet kerülhet a bibliatanulmányok figyelmének fókuszába: egy több mint 3800 éves feliratot azonosítottak a Sinai-félsziget egy régi türkizbányjának falán, amelyen bizonyos értelmezés szerint a bibliai Mózes neve olvasható.
A világ egyik legkülönlegesebb régészeti lelete Egyiptomban került elő: fáraók sírjaiban találtak 3000 éves, még ma is fogyasztható mézet. A titok a finomság páratlan állagában és természetes tartósító erejében rejlik.
II. Pepi egyiptomi fáraónak volt néhány furcsa szokása: a hatévesen uralkodóvá vált férfi semmit sem tagadott meg magától.
