Már 5000 évvel ezelőtt műtöttek agydaganatot: az egyiptomi orvoslás csodái

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Régészeti leletek szerint az ókori egyiptomiak sebészeti úton próbáltak meg eltávolítani rákos elváltozásokat. Ezek az orvosi csodák azt bizonyítják, hogy az emberiség már évezredek óta harcol a daganatos megbetegedések ellen.

Ma a rák a második vezető halálok a világon, ezért az orvostudomány a hatékony kezelések és lehetséges gyógymódok megtalálására összpontosít. A legutóbbi felfedezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy ez nem új keletű probléma, már az ókori Egyiptomban is szembesültek vele. Csaknem 5000 éves koponyák adtak kulcsot a korabeli orvosi csodák birodalmához.

 

5000 éves orvosi csodák

Azt már eddig is tudtuk, hogy az ókori egyiptomiak jártasak voltak az orvosi gyakorlatban. Történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy azonosítani, leírni és kezelni is tudták a betegségeket és a traumás sérüléseket. Még protéziseket és fogtöméseket is készítettek.

Az ókori Egyiptomban már orvosi csodákra voltak képesek
Fotó: De Agostini Picture Library / Getty Images Hungary

Spanyol, német és brit kutatók ókori koponyákat vizsgálva most ennél is tovább mentek: arra jutottak, hogy az egyiptomi orvosok már 5000 évvel ezelőtt is megpróbálták megérteni és gyógyítani a daganatos betegségeket. A Cosmos Magazine által ismertetett tanulmány szerint a koponyákon talált vágásnyomok a rák kezelésére irányuló műtéti kísérletekre vagy boncolásokra utalhatnak.

Az egyik koponya, amelyet Gízában találtak, egy 30-35 éves korában elhunyt férfié volt, a másik egy több mint 50 évesen meghalt nőé. CT-vizsgálatnak vetették alá őket, amelyek nagy kiterjedésű elváltozást mutattak ki, amit túlzott szövetburjánzások, más néven daganatok okozhattak. További 30 kisebb, kerek, áttétes elváltozást is azonosítottak, köztük olyanokat, amelyeket láthatóan kezelni próbáltak. 

Idézőjel ikon

Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen sebészeti beavatkozást végeztek a rákos sejtek jelenlétével kapcsolatban, ami azt bizonyítja, hogy az ókori egyiptomi orvoslás is végzett kísérleti kezeléseket vagy orvosi kutatásokat a rákkal kapcsolatban

mondta Albert Isidro, a spanyolországi Sagrat Cori Egyetemi Kórház kutatója, aki szerint erre utalnak a koponyán talált vágások.

Komoly orvosi beavatkozások, operációk nyomait fedezték fel a koponyákon
Fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary

A műtéti beavatkozások nyomai új feltevésekhez vezetnek az orvoslásban

Noha az nem egyértelmű, hogy a műtéti beavatkozások nyomai a rák kezelésére irányuló kísérletekről tanúskodnak, vagy arról, hogy az elhunyt rákbetegen boncolást végeztek, hogy többet tudjanak meg a daganatokról, de így is, úgy is azt jelzik, hogy az ókori Egyiptomban már tisztában voltak ezzel a fajta betegséggel. Mindez k örülbelül abban az időben történt, amikor Hufu fáraó elrendelte a legnagyobb gízai piramis  építését. Ez azért megdöbbentő, mert az orvostudomány mindeddig abból a feltevésből indult ki, hogy a rákos megbetegedéseket a modern technika térnyerésével járó környezeti károk váltották ki.

Idézőjel ikon

Szerettük volna megtudni a rák szerepét a múltban, kideríteni, mennyire volt elterjedt ez a betegség az ókorban, és hogy az akkori orvoslás hogyan tudta kezelni ezeket a patológikus eseteket

– fejtette ki a tanulmány társszerzője, Tatiana Tondini, a németországi Tübingeni Egyetem kutatója. 

Annyi bizonyos, hogy az ókori Egyiptom mellett az ókori Római Birodalomban is tudtak már a rákról, olyannyira, hogy az időszámításunk szerint 50-ben meghalt római orvos, Celsus már a betegség kiújulásáról írt, miután a tumoros sejteket kivágták a betegből. Az ókori görög orvosok, Galenus és Hippokratész pedig arról értekezett, hogy nem találnak gyógymódot a daganatok ellen. Nos, azóta több ezer év eltelt, és még mindig nagyjából ugyanitt tartunk. De legalább tudjuk, hogy nem mi, modern emberek okoztuk magunknak a bajt.

Ha arról is olvasnál, mekkora kártérítéseket ítéltek meg rákos betegeknek, ide kattintva megteheted.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.