Már 5000 évvel ezelőtt műtöttek agydaganatot: az egyiptomi orvoslás csodái

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Régészeti leletek szerint az ókori egyiptomiak sebészeti úton próbáltak meg eltávolítani rákos elváltozásokat. Ezek az orvosi csodák azt bizonyítják, hogy az emberiség már évezredek óta harcol a daganatos megbetegedések ellen.

Ma a rák a második vezető halálok a világon, ezért az orvostudomány a hatékony kezelések és lehetséges gyógymódok megtalálására összpontosít. A legutóbbi felfedezések alapján azonban egyértelművé vált, hogy ez nem új keletű probléma, már az ókori Egyiptomban is szembesültek vele. Csaknem 5000 éves koponyák adtak kulcsot a korabeli orvosi csodák birodalmához.

 

5000 éves orvosi csodák

Azt már eddig is tudtuk, hogy az ókori egyiptomiak jártasak voltak az orvosi gyakorlatban. Történelmi feljegyzésekből kiderül, hogy azonosítani, leírni és kezelni is tudták a betegségeket és a traumás sérüléseket. Még protéziseket és fogtöméseket is készítettek.

Az ókori Egyiptomban már orvosi csodákra voltak képesek
Fotó: De Agostini Picture Library / Getty Images Hungary

Spanyol, német és brit kutatók ókori koponyákat vizsgálva most ennél is tovább mentek: arra jutottak, hogy az egyiptomi orvosok már 5000 évvel ezelőtt is megpróbálták megérteni és gyógyítani a daganatos betegségeket. A Cosmos Magazine által ismertetett tanulmány szerint a koponyákon talált vágásnyomok a rák kezelésére irányuló műtéti kísérletekre vagy boncolásokra utalhatnak.

Az egyik koponya, amelyet Gízában találtak, egy 30-35 éves korában elhunyt férfié volt, a másik egy több mint 50 évesen meghalt nőé. CT-vizsgálatnak vetették alá őket, amelyek nagy kiterjedésű elváltozást mutattak ki, amit túlzott szövetburjánzások, más néven daganatok okozhattak. További 30 kisebb, kerek, áttétes elváltozást is azonosítottak, köztük olyanokat, amelyeket láthatóan kezelni próbáltak. 

Idézőjel ikon

Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen sebészeti beavatkozást végeztek a rákos sejtek jelenlétével kapcsolatban, ami azt bizonyítja, hogy az ókori egyiptomi orvoslás is végzett kísérleti kezeléseket vagy orvosi kutatásokat a rákkal kapcsolatban

mondta Albert Isidro, a spanyolországi Sagrat Cori Egyetemi Kórház kutatója, aki szerint erre utalnak a koponyán talált vágások.

Komoly orvosi beavatkozások, operációk nyomait fedezték fel a koponyákon
Fotó: Dan Kitwood / Getty Images Hungary

A műtéti beavatkozások nyomai új feltevésekhez vezetnek az orvoslásban

Noha az nem egyértelmű, hogy a műtéti beavatkozások nyomai a rák kezelésére irányuló kísérletekről tanúskodnak, vagy arról, hogy az elhunyt rákbetegen boncolást végeztek, hogy többet tudjanak meg a daganatokról, de így is, úgy is azt jelzik, hogy az ókori Egyiptomban már tisztában voltak ezzel a fajta betegséggel. Mindez k örülbelül abban az időben történt, amikor Hufu fáraó elrendelte a legnagyobb gízai piramis  építését. Ez azért megdöbbentő, mert az orvostudomány mindeddig abból a feltevésből indult ki, hogy a rákos megbetegedéseket a modern technika térnyerésével járó környezeti károk váltották ki.

Idézőjel ikon

Szerettük volna megtudni a rák szerepét a múltban, kideríteni, mennyire volt elterjedt ez a betegség az ókorban, és hogy az akkori orvoslás hogyan tudta kezelni ezeket a patológikus eseteket

– fejtette ki a tanulmány társszerzője, Tatiana Tondini, a németországi Tübingeni Egyetem kutatója. 

Annyi bizonyos, hogy az ókori Egyiptom mellett az ókori Római Birodalomban is tudtak már a rákról, olyannyira, hogy az időszámításunk szerint 50-ben meghalt római orvos, Celsus már a betegség kiújulásáról írt, miután a tumoros sejteket kivágták a betegből. Az ókori görög orvosok, Galenus és Hippokratész pedig arról értekezett, hogy nem találnak gyógymódot a daganatok ellen. Nos, azóta több ezer év eltelt, és még mindig nagyjából ugyanitt tartunk. De legalább tudjuk, hogy nem mi, modern emberek okoztuk magunknak a bajt.

Ha arról is olvasnál, mekkora kártérítéseket ítéltek meg rákos betegeknek, ide kattintva megteheted.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.