Egyre nagyobb mennyiségben érkezik az európai piacokra az olcsó import egyiptomi krumpli, háttérbe szorítva a jó minőségű helyi árukat.
A civilizáció kriptáját egy egyiptomi piramis belsejének mintájára Thornwell Jacobs hozta létre az Oglethorpe Egyetem sziklába vájt úszómedencéjében, és az akkori kor jellegzetes tárgyait rejtette bele, hogy 8113-ban az időkapszula révén a régészek pontos képet kapjanak arról, milyen volt az élet az 9130-as években.
Az ókori Egyiptomnak több jeles fáraója is volt, köztük hosszabban uralkodók és nagyobbat alkotók is, mint Tutanhamon. Mégis, keveseket leng körül akkora mítosz és találgatáscunami, mint a kamaszként elhunyt uralkodót. Eddig sok kínos részlet látott napvilágot róla, most végre talán kicsit más fényben tűnhet fel aranymaszkba burkolódzott beteges alakja.
Vannak olyan, emberi kéz által készített építmények és természeti képződmények is ezen a bolygón, amelyek képe akkor is felvillan előttünk, ha személyesen nem is volt még szerencsénk odalátogatni. Ilyen az egyiptomi Szfinx is, csak most már azt nem lehet tudni, hogy melyik is az: építmény vagy képződmény?
A legtöbben azt hisszük, már minden tudunk Egyiptomról, a valóság azonban az, hogy annyi érdekességet rejteget ez az ősi civilizáció mindmáig, hogy hacsak nem vagy egyiptológus, fogunk tudni újat mondani neked is róla!
Az ókori rejtélyek sokak fantáziáját tartják izgalomban: vajon hogyan lehetséges, hogy évezredek sem elegendők a titkok megfejtésére?
Huszonheten vesztették életüket azok közül, akik kapcsolatba kerültek az ókor egyik legfontosabb régészeti leletével. A fáraó átka azonban nem volt valódi, de mégis miért hisszük el a mai napig, hogy létezett?
Számos bizarr harcászati és taktikai döntés született a történelem során, az egyik legkülönösebb azonban kétségkívül II. Kambüszész perzsa király nevéhez fűződik, aki macskákat soroztatott be hadseregébe, amikor Egyiptom bevételére készült. A furcsa döntés nagyon is hasznosnak bizonyult.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az egyiptomi fáraónő, Kleopátra és a római hadvezér, Marcus Antonius románca a világ egyik leghíresebb szerelmi története, kevesen tudják azonban, hogy a legendás ókori szerelmespárnak három gyermeke is született, és lányuk, Kleopátra Szeléné maga is királynővé lett.
Kövesd velünk Peszeset ősi egyiptomi orvos egy napját, amint a betegek kezelésétől a diákok következő generációjának tanításáig tulajdonképpen mindennel és mindenkivel foglalkozott.
