Még 6000 évig titok marad, hogy mi van ebben a széfben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A civilizáció kriptáját egy egyiptomi piramis belsejének mintájára Thornwell Jacobs hozta létre az Oglethorpe Egyetem sziklába vájt úszómedencéjében, és az akkori kor jellegzetes tárgyait rejtette bele, hogy 8113-ban az időkapszula révén a régészek pontos képet kapjanak arról, milyen volt az élet az 9130-as években.

1940. május 25-én zárták le egy vastag, rozsdamentes acélajtóval az úgynevezett civilizáció kriptáját, amely megmutatja majd a IX. évezred tudósainak a 20. századi életet. A kezdeményezés Thornwell Jacobs nevéhez fűződik. Az amerikai régész fejében a gondolat az ókori egyiptomi kultúra tanulmányozása közben született meg. Ebben az időben nagy népszerűségnek örvendtek az Egyiptommal kapcsolatos dolgok, köszönhetően a fáraó- és királysírok egymás utáni feltárásának. A fáraók élete, szokásai, használati tárgyai tartották lázban a közvéleményt. Jakobst az gondolkodtatta el, hogy ennek a kultúrának a szokásairól csak nagyon keveset tudunk, azt is leginkább a piramisok feltárásából. Azon töprengett, hogy a távoli jövőben élő régészek, tudósok vajon nem kerülnek-e majd hasonló helyzetbe a ma (vagyis az 1930-as évek) emberével kapcsolatban. 

Medencéből időkapszula

A tudós 1936-ban állt elő ötletével, hogy zárjanak el mindenféle akkori tárgyat, mikrofilmet, kordokumentumot valahova, és azt csak sok idő elteltével lehessen kinyitni. Munkahelye, az Oglethorpe Egyetem elhelyezkedésénél fogva pont megfelelő helyszín volt: az intézmény alatt az Appalache-hegység gránitsziklái találhatóak, és ebbe vésve korábban egy kis medencét alakítottak ki.

A 18 négyzetméteres, 3 méter magas kamrából lett a kripta: szurokba ragasztott mázas lemezekkel burkolták be, majd amikor kész volt, rozsdamentes acélajtóval zárták le.

Az Oglethorpe Egyetem őrzi az egyiptomi mintára berendezett időkapszulát
Fotó: wikimedia commons

A kriptát a tervek szerint csak 8113-ban lehet majd kinyitni. A dátum kiválasztásának okát Jakobs érdeklődése körében kell keresni. A régész az ókori Egyiptom megszállottja volt, amelynek naptárát időszámításunk előtt 4241-ben kezdték el használni. Ez Jakobs előtt 6177 évvel volt. A tudós azt akarta, hogy a kripta lezárásának ideje pont az általa kitalált idősáv közepén helyezkedjen el: 6177 évvel az egyiptomi naptár keletkezése után, és 6177 évvel a megnyitás előtt.

Hitler hangját is őrzi a kripta

A helyiséget az egyiptomi piramisok belsejének mintájára alakították ki. A tárgyakat vagy polcokra vagy a földre helyezték el, nagy részüket gázzal töltött rozsdamentes acéltartályokban, hogy ne fogjon rajtuk az idő. A falakat George L. Carlson illusztrátor piktogramjaival díszítették, ezek az emberiség történetét és fejlődését jelenítették meg. Egyrészt sok egyszerű használati tárgy került a kriptába, ezeket magánemberek és hírességek is adományozták.

Idézőjel ikon

Volt köztük óra, tollasütő, Donald kacsa figura, szappan, cumi, játék pisztoly, egy üveg sör, konzervnyitó, magok, egy női retikül, benne az abban a korban tipikus használati tárgyakkal.

Az esetleges nyelvi nehézségek leküzdésére egy olyan szerkezetet is elhelyeztek, amely megtanítja használóját angolra. A kézi hajtású gép különféle tárgyak képeit és neveit mutatta meg, közben egy hanglemezről elhangzott a szavak kiejtése.

Ilyen szerkezet tanítaná meg angolra a jövő emberét
Fotó: wikimedia commons/Holger Ellgaard

Természetesen ennél kulturális szempontból fontosabb tárgyakat is elhelyeztek: mikrofilmen 800 irodalmi művet (ez mintegy 600 ezer oldalnak felel meg), illetve a leghíresebb szobrok apró másait. Kis befőttesüvegekben a kor tipikus ruháiba felöltöztetve egy apró női és férfi figura is helyet kapott. Jakobs elhelyezte a kriptába híres emberek beszédének hangfelvételeit is, köztük Sztálinét, Hitlerét, Mussoliniét és Rooseveltét is. Ugyancsak helyet kapott az Atlanta Journal újság összes beszámolója a második világháború addig eltelt eseményeiről. Több elektromossággal működő tárgy is a polcokra került, köztük egy diavetítő, egy mikrofilmolvasó, egy kenyérpirító, egy rádió és egy varrógép. Hogy ezeket a tárgyakat a jövő embere is tudja használni, egy kis szélmalmot is melléjük tettek, amely képes elektromos áramot fejleszteni. A mikrofilmekhez a biztonság kedvéért egy hétszeres nagyítót is tettek, ha esetleg a 82. században valamilyen okból teljesen ismeretlen volna a villamosság.

Igazi temetés

A kamrát végül 1940. május 25-én zárták le, egy karvastagságú, rozsdamentes acélajtó behegesztésével, miután a helyiségben a levegőt inert nitrogéngázra cserélték. A kripta tetejére 2 méter vastag kőtömböt helyeztek. Az ajtóra Jakobs üzenete került, amelyen erősen érződik a második világháború szörnyűségeinek hatása:

Idézőjel ikon

„A civilizációnk épp készül eltemetni önmagát, ebben a kriptában rátok hagyjuk.”

Ha szívesen olvasnál arról, hogyan éltek régen az emberek, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.