Még 6000 évig titok marad, hogy mi van ebben a széfben

Olvasási idő kb. 3 perc

A civilizáció kriptáját egy egyiptomi piramis belsejének mintájára Thornwell Jacobs hozta létre az Oglethorpe Egyetem sziklába vájt úszómedencéjében, és az akkori kor jellegzetes tárgyait rejtette bele, hogy 8113-ban az időkapszula révén a régészek pontos képet kapjanak arról, milyen volt az élet az 9130-as években.

1940. május 25-én zárták le egy vastag, rozsdamentes acélajtóval az úgynevezett civilizáció kriptáját, amely megmutatja majd a IX. évezred tudósainak a 20. századi életet. A kezdeményezés Thornwell Jacobs nevéhez fűződik. Az amerikai régész fejében a gondolat az ókori egyiptomi kultúra tanulmányozása közben született meg. Ebben az időben nagy népszerűségnek örvendtek az Egyiptommal kapcsolatos dolgok, köszönhetően a fáraó- és királysírok egymás utáni feltárásának. A fáraók élete, szokásai, használati tárgyai tartották lázban a közvéleményt. Jakobst az gondolkodtatta el, hogy ennek a kultúrának a szokásairól csak nagyon keveset tudunk, azt is leginkább a piramisok feltárásából. Azon töprengett, hogy a távoli jövőben élő régészek, tudósok vajon nem kerülnek-e majd hasonló helyzetbe a ma (vagyis az 1930-as évek) emberével kapcsolatban. 

Medencéből időkapszula

A tudós 1936-ban állt elő ötletével, hogy zárjanak el mindenféle akkori tárgyat, mikrofilmet, kordokumentumot valahova, és azt csak sok idő elteltével lehessen kinyitni. Munkahelye, az Oglethorpe Egyetem elhelyezkedésénél fogva pont megfelelő helyszín volt: az intézmény alatt az Appalache-hegység gránitsziklái találhatóak, és ebbe vésve korábban egy kis medencét alakítottak ki.

A 18 négyzetméteres, 3 méter magas kamrából lett a kripta: szurokba ragasztott mázas lemezekkel burkolták be, majd amikor kész volt, rozsdamentes acélajtóval zárták le.

Az Oglethorpe Egyetem őrzi az egyiptomi mintára berendezett időkapszulát
Fotó: wikimedia commons

A kriptát a tervek szerint csak 8113-ban lehet majd kinyitni. A dátum kiválasztásának okát Jakobs érdeklődése körében kell keresni. A régész az ókori Egyiptom megszállottja volt, amelynek naptárát időszámításunk előtt 4241-ben kezdték el használni. Ez Jakobs előtt 6177 évvel volt. A tudós azt akarta, hogy a kripta lezárásának ideje pont az általa kitalált idősáv közepén helyezkedjen el: 6177 évvel az egyiptomi naptár keletkezése után, és 6177 évvel a megnyitás előtt.

Hitler hangját is őrzi a kripta

A helyiséget az egyiptomi piramisok belsejének mintájára alakították ki. A tárgyakat vagy polcokra vagy a földre helyezték el, nagy részüket gázzal töltött rozsdamentes acéltartályokban, hogy ne fogjon rajtuk az idő. A falakat George L. Carlson illusztrátor piktogramjaival díszítették, ezek az emberiség történetét és fejlődését jelenítették meg. Egyrészt sok egyszerű használati tárgy került a kriptába, ezeket magánemberek és hírességek is adományozták.

Idézőjel ikon

Volt köztük óra, tollasütő, Donald kacsa figura, szappan, cumi, játék pisztoly, egy üveg sör, konzervnyitó, magok, egy női retikül, benne az abban a korban tipikus használati tárgyakkal.

Az esetleges nyelvi nehézségek leküzdésére egy olyan szerkezetet is elhelyeztek, amely megtanítja használóját angolra. A kézi hajtású gép különféle tárgyak képeit és neveit mutatta meg, közben egy hanglemezről elhangzott a szavak kiejtése.

Ilyen szerkezet tanítaná meg angolra a jövő emberét
Fotó: wikimedia commons/Holger Ellgaard

Természetesen ennél kulturális szempontból fontosabb tárgyakat is elhelyeztek: mikrofilmen 800 irodalmi művet (ez mintegy 600 ezer oldalnak felel meg), illetve a leghíresebb szobrok apró másait. Kis befőttesüvegekben a kor tipikus ruháiba felöltöztetve egy apró női és férfi figura is helyet kapott. Jakobs elhelyezte a kriptába híres emberek beszédének hangfelvételeit is, köztük Sztálinét, Hitlerét, Mussoliniét és Rooseveltét is. Ugyancsak helyet kapott az Atlanta Journal újság összes beszámolója a második világháború addig eltelt eseményeiről. Több elektromossággal működő tárgy is a polcokra került, köztük egy diavetítő, egy mikrofilmolvasó, egy kenyérpirító, egy rádió és egy varrógép. Hogy ezeket a tárgyakat a jövő embere is tudja használni, egy kis szélmalmot is melléjük tettek, amely képes elektromos áramot fejleszteni. A mikrofilmekhez a biztonság kedvéért egy hétszeres nagyítót is tettek, ha esetleg a 82. században valamilyen okból teljesen ismeretlen volna a villamosság.

Igazi temetés

A kamrát végül 1940. május 25-én zárták le, egy karvastagságú, rozsdamentes acélajtó behegesztésével, miután a helyiségben a levegőt inert nitrogéngázra cserélték. A kripta tetejére 2 méter vastag kőtömböt helyeztek. Az ajtóra Jakobs üzenete került, amelyen erősen érződik a második világháború szörnyűségeinek hatása:

Idézőjel ikon

„A civilizációnk épp készül eltemetni önmagát, ebben a kriptában rátok hagyjuk.”

Ha szívesen olvasnál arról, hogyan éltek régen az emberek, kattints ide!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?