Ha egy gyereket soha, még akkor sem dicsérnek meg a szülei, ha valami jót csinált, annak súlyos jellembeli következményei lehetnek. A képességek folyamatos megkérdőjelezése önbizalomhiányhoz, bizalmatlansághoz és akár elmagányosodáshoz is vezethet.
Van, akit halálra rémít, ha szembedicsérik, hiába készült róla rengeteg kutatás, mennyire jó hatása van a dicséretnek. A szakértő megmagyarázza, mi az a 3 ok, amely ennek kialakulásáért felelős.
Nem minden épít, ami dicséret, van, ami inkább árt a gyerekek fejlődésére nézve. Íme 7 példa az építő jellegű dicséretekre.
Szokatlan helyzet, ha a gyerek látja a szülőt valami újat megtanulni, de mindenki profitálhat belőle: saját bőrömön tapasztaltam meg a dolgot.
Gyakran nem a nagy dolgok, hanem az apróságok segítségével éreztetheted a számodra legfontosabb személyekkel, hogy mennyire fontosak számodra, és mindig szíveden viseled a sorsukat. Napjaink rohanó világában sokan úgy érzik, nincs elég idejük rá, hogy kimutassák törődésüket családtagjaik, közeli barátaik részére, pedig ez egyáltalán nem nehéz.
Az iskolások ezen a héten kapják kézhez félévi értékelésüket: van, ahol örömöt szereznek a jegyek, de akad, ahol a gyerekek félve beszélnek majd szüleiknek teljesítményükről.
Nem mindegy, milyen hangulatban ébredsz, és mivel töltöd az időt, miután kikászálódtál az ágyból – a rossz reggeli rutin akár az egész napodat tönkreteheti, és ez nem csak a felnőttekre igaz. A gyerekek számára ugyanolyan fontos, hogy jól induljon a reggel, és kellő önbizalommal vágjanak neki a napnak.
Ügyes vagy, kicsim, menni fog! Ez az a mondat, ami a leggyakrabban elhagyja a szánkat, ha a gyerek sportol vagy edzésre jár. Ne add fel, menni fog – biztatjuk. De valóban jól tesszük, ha rózsaszín álomvilágot építünk fel körülötte, és letagadjuk, ha ügyetlen?
Amikor az osztálytársnőm először menstruált, édesapja egy csokor rózsával állított haza, hogy megünnepeljék a nővé válását. Amikor én kezdtem menstruálni, apukám annyit mondott: „Ilyen dolgokról én nem beszélek.”
Meglepően sokan vélik úgy, hogy a mai gyerekeket elkényeztetjük. Nincs háború, sem éhezés, sem gyerekmunka (legalábbis hazánkban), nem kell segíteniük a tanyán, válogathatnak a ruhák között, nem szabad verni, szidni őket, és még a tanárnak is visszaszólhatnak. Sok felnőtt azonban csak addig fél, hogy kis önimádót nevel, amíg meg nem ismerkedik az önértékelés és a narcizmus közti nagyon lényeges különbséggel.
A pozitív visszajelzés nélkülözhetetlen a tanítás és tanulás folyamatában. Ám ennek kivitelezése nagyobb jelentőséggel bír, mint azt gondolnánk. Minél hatékonyabb változást szeretnénk elérni, annál nagyobb figyelmet kell tulajdonítani annak, miképpen dicsérünk. Szülőként különösen!
Amikor belépett a szobába, még csak egy reménytelen helyzetben lévő, bukott kereskedő volt, és el sem tudta képzelni, hogy pont most fog megváltozni a sorsa. Barry Davret író ekkor találkozott későbbi mentorával, aki alig több mint fél óra alatt lelket öntött belé, és meggyőzte arról, hogy vegyen részt a programjában. Tette mindezt úgy, hogy tulajdonképpen alig szólalt meg. Mi volt a titka?
