Az iskolások ezen a héten kapják kézhez félévi értékelésüket: van, ahol örömöt szereznek a jegyek, de akad, ahol a gyerekek félve beszélnek majd szüleiknek teljesítményükről.
Az iskolai jegyek, bizonyítványok kapcsán a szülők legtöbbje valamiféle visszajelzést ad gyermekének arról, mennyire elégedett azzal, amit a jegyek mutatnak: lesz, aki szemlesütve adja át szüleinek bizonyítványát, mert tudja, hogy kemény szavak várnak rá, és lesz, aki esetleg már előre egyeztetett jutalom tudatában mutatja be a félévit. De vajon mi a helyes szülői hozzáállás a bizonyítványban olvasottakhoz, milyen reakciók segítik gyermekünket abban, hogy esetleg motivációt tudjon meríteni a tőlünk hallottakból, és mi az, amivel nem segítünk semmit a helyzeten?
Folyamatosan követni kell a teljesítményét
Sárosi Viktória klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus szerint sokféle ok állhat annak hátterében, ha gyermeked nem az elvárásaiddal harmonizáló bizonyítványt visz haza.
– Büntetés vagy dorgálás helyett érdemes erre egyfajta jelzésként tekinteni, és utánajárni, mi állhat a rossz jegyek hátterében. Fontos a gyermekkel érettségének megfelelő szinten átbeszélni, mi vezethetett a rossz jegyhez. A dicséret nem csak a kiváló eredmény esetén fontos: mindig igyekezzünk a gyermeket a saját képességeihez mérten értékelni, és az apró sikereket is megerősíteni – mondja a szakember, aki kiemelte azt is, mekkora szerepe van, ha
a gyermek olyan írásos értékelést is kap a jegye mellé, amely a hiányosságokon túl az erősségeket is kiemelve pozitívan hathat a gyermek önértékelése mellett motivációjára is.
A számoknál az ilyen értékelés sokkal többet mond el egy gyermekről – akárcsak az, ha neki magának is van lehetősége saját teljesítményét értékelni, célok megfogalmazása mellett.
Sárosi Viktória szerint jó, hogy a Krétának köszönhetően folyamatosan tudjuk követni gyermekünk teljesítményét év közben: ha már ekkor látjuk, hogy a teljesítménye romlik, időben be tudunk avatkozni, és a jó teljesítményt is már év közben is meg tudjuk erősíteni dicséretekkel.
– Fontos teret adni az érzelmek kifejezésének is, mindkét fél szempontjából. Nyugodtan firtassuk, hogy mit érez a gyermek az eredménnyel kapcsolatosan, és a szülő is kifejezheti csalódottságát, megfogalmazhatja elvárásait. A megalázó, gyermeket negatívan minősítő mondatokat azonban kerülni kell. Természetesen kiemelt jelentőségű az is, hogy a jó jegyet ne tekintsük magától értetődőnek, dicsérjük gyermekünket, amennyit csak lehet – mondja a pszichológus.
Van, hogy csökken a motiváció
A jobb jegyekhez vezető út alapkövének azt tartja a szakember, hogy a gyermeknek legyen kedve tanulni. Szülőként mesélhetsz neki arról, miért fontos tanulni, és megoszthatod vele saját sikereid és kudarcaid történetét is.
– Teljesen természetes, ha a gyermek nem minden tárgyból tudja ugyanazt a szintet teljesíteni, illetve nem is egyformán érdeklik a különböző tantárgyak. Azt, amit szeret, és amiben jó, érdemes kiemelten kezelni, a többi tantárgy esetén pedig bizonyos időközönként hasznos lehet közösen újragondolni az elvárásokat és a reális célokat.
Ha a gyermek kiegyensúlyozott, és az iskola, valamint az elvárások illeszkednek az adott gyermekhez, akkor általában építhetünk a gyermek motivációjára
– fogalmaz Sáros Viktória. Kamaszként vagy krízishelyzetekben például csökkenhet a motiváció, ezt érdemes figyelembe venni. A jutalmazás eszközét is alkalmazhatod, ha tartósan nehéz motiválni gyermeked, és ennek hátterében nem áll hasonló indok. A jutalom lehet élmény vagy tárgy is, de pontosan definiálni kell, milyen célt kell elérni azért, hogy részesülhessen benne a gyermek.
A szülővel közös tanulás ugyanakkor terhelheti a kapcsolatot: bár ez alsóban elkerülhetetlen, később azonban teret kell engedni a gyermeknek, ha kell, különtanárt bevonva a folyamatba.
– Fontos, hogy a gyermek megtanuljon tanulni, aminek fontos része például a lényegkiemelés és a szövegértés is. Ebben a szülő mintát szolgáltat gyermeke számára, de egy idő után a közös tanulás kontraproduktív lehet, növelheti a gyermek ellenállását, és csökkentheti a motivációját – mondja a pszichológus. Ha mégis elkerülhetetlen a gyermekeddel való tanulás, véleménye szerint jót tesz, ha a két szülő felváltva vállalja a nem mindig könnyű feladatot.
A legtöbb gyerek nem lusta
Sárosi Viktória úgy látja: a „rossz jegyek” mögött a legritkább esetben áll a gyermek lustasága, inkább valamilyen probléma fejeződik ki azokon keresztül.
– Ilyen lehet például valamiféle részképességzavar – például diszlexia, diszgráfia –, pszichés probléma, beilleszkedési nehézség, életkorból fakadó nehézség, túl magas elvárás vagy éppen a tanár és a diák össze nem illése.
Sokszor találkozom azzal, hogy a fiatal túlzottan is meg akar felelni, és az ehhez tapadó szorongás veti vissza a jó teljesítménytől.
Ezeket mind érdemes átgondolni, és gyanú esetén a megfelelő szakemberekhez fordulni, például a gyermek pedagógusához, aki indokolt esetben további vizsgálatokat kezdeményezhet. Továbbá bátran kérjünk segítséget pszichológustól, akár az iskola keretein belül, akár azon kívül – sorolja a pszichológus a lehetőségeket. Mint kiemelte: az iskola társas színtér is, így ha a társas közegen belül a gyermek nehezen boldogul, az teljesítményére is rányomhatja a bélyegét.
