Belső-Mongólia egyik bevásárlóközpontja a világ talán legabszurdabb sporteseményének adott otthont: az úgynevezett fekvésverseny során a kitartást nem kilométerekben vagy súlyokban mérték, hanem abban, hogy ki tud a leghosszabb ideig mozdulatlanul heverni egy matracon anélkül, hogy WC-re menne.
Az Apple akár 1,7 milliárd forintnak megfelelő összeget is kifizet annak, aki súlyos biztonsági hibákat tár fel rendszereiben.
Akár 30 ezer dollárt is kereshetnek azok a biztonsági kutatók, akik mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos sebezhetőséget találnak a Google rendszereiben. A jutalmak nagysága a feltárt hiba típusától és súlyosságától is függ.
A világ leggazdagabb embere történelmi összeggel növelheti a vagyonát, ha teljesíti a Tesla célkitűzéseit.
Manapság már szinte mindannyiunk életének része a közösségi média, ahol a „lájkok”, a szívecskék és egyéb visszajelzések sokaknál egyfajta jutalomként működnek. Egy friss nemzetközi kutatás most azt mutatta ki, hogy az online aktivitásunk agyunkban ugyanolyan mintákat követ, mint amikor az állatokat ételjutalommal tanítják.
Hét Pest vármegyei település polgármestere fogott össze az utóbbi időszak megugró vízszámlái miatt, szeretnék kideríteni, mi az oka a vízfogyasztás növekedésének a térségben. Jutalmat ajánlottak fel annak, aki megdönti a hivatalos vizsgálati eredményeket.
Egymillió dollár üti annak a markát, akinek sikerül kibogoznia, hogy mit jelentenek az időszámításunk előtt több ezer évvel virágzó Indus-völgyi civilizáció által használt írásjelek. Kutatók szerint azonban nem sok esély van a jutalom elnyerésére.
Extra juttatást, sok pénzt ad a hazánkba hamarosan visszaérő Uber a hozzájuk idejében jelentkező sofőröknek. Pontos összegek egyelőre nem ismertek, de azt ígérik, nem lesznek szűkmarkúak a jelentkezőkkel.
Az iskolások ezen a héten kapják kézhez félévi értékelésüket: van, ahol örömöt szereznek a jegyek, de akad, ahol a gyerekek félve beszélnek majd szüleiknek teljesítményükről.
A változás kemény dolog: minél régebb óta csinálunk valamit, annál nehezebb módosítani rajta. Persze vannak pozitív szokásaink, amelyekhez érdemes ragaszkodni. Jó dolog, ha ébredés után iszol egy pohár vizet, sétával fejezed be az ebédszünetet vagy elalvás előtt olvasol. De mi a helyzet az ártalmas rutinokkal? A cigizéssel, a szundizással, az exnek történő üzengetéssel vagy az állandó mobilozással? A rögzült viselkedések megváltozására akkor van a legnagyobb esélyed, ha érted, miről szólnak. Ebben segít a szokáshurok-elmélet.
Az amerikai boldogságipar egyik legfelkapottabb jelensége a dopamin: ma már létezik dopamindiéta és dopamindivat, ha pedig egy szilícium-völgyi high-tech vállalkozó géniusz szeretnél lenni, akkor nem is kell mást tenned, mint növelni a dopaminszintedet. Miközben a kémiai vegyülettel kapcsolatos társadalmi megszállottság egyre fokozódik, a legtöbben még a neurotranszmitter alapvető jellemzőit is félreértik.
Tanárok, munkahelyek és szülők örökösen egyensúlyoznak a jutalmazás és a „hát ez alap, miért kéne érte jutalom” felfogás között. Az lenne a jó, ha az elvárt, hasznos, egészséges szokások belsővé válnának, és nem azért csinálnák őket az emberek, mert jutalmat kapnak érte, hanem maguktól. Illetve ha semmiért nem kapunk külső megerősítést, az elég demoralizáló. Mi a jó megoldás?
