Vajon mindannyiunknak mást jelent a tökéletes élmény csókkérdésben, vagy a legtöbben ugyanazt szeretjük? És mi a helyzet a legrosszabb emlékekkel? A tudományos eredmények szerint még azok között is van hasonlóság.
Csókolózni mindenki szeret, hiszen nagyon jó érzés. De vajon a természetnek mi oka lehetett arra, hogy ezt így rendezze?
Ha csók, akkor románc? Nem feltétlenül. A híres csókok nem mindig szerelemből cuppannak, s nem is a filmvásznon kell keresgélni őket, inkább a való életben. Ráadásul a legtöbb esetben semmi közük sincs az erotikához.
„Az első csókig és a második pohár borig mindannyian halandók vagyunk” – mondta Eduardo Galeano uruguayi író. Bár az alkohol sok művészt nyomorba döntött, a mámor érzése hasonló a két orális élvezetben. A csókolózás azonban sokáig nem képezte tudományos érdeklődés tárgyát a betegségek terjedését leszámítva, pedig sokkal összetettebb motivációk állnak a hátterében, mint gondolnánk.
A száj tele van baktériumokkal, a sajátoddal még csak-csak megbirkózik, de ha hozol a szervezetednek egy adag idegen baktériumot is, annak nem biztos, hogy örülni fog.
A csókolózás védi az immunrendszert, oldja a stresszt és felér egy lazább kocogással is.
A csókolózás világnapja alkalmából összeszedtünk mindent, ami a csókról szól: az ókori Rómától a kalóriaégető hatáson át egészen a plakáton smároló Obamáig.
Kate Mosst férfinak öltöztette a Love magazin, Lea T-t pedig nőnek. Hogy a botrány garantált legyen, csókolóznak is.
Aki próbált már atompiros rúzzsal megfelelő minőségű rúzsfoltot elhelyezni bárhol, a menőt fogja megnyomn
A melegellenes anyacsoport arra kérte a Facebookon híveit, hogy iratkozzanak le a katalógusról, és bojkottálják a márkát.
A héten kerül a H&M üzleteibe az ötödik Fashion Against Aids kollekció.
Kiosztották a legjobb reklámokért járó díjakat Cannes-ban. Sajtó kategóriában értékelték Obama, a pápa és Angela Merkel csókját a Benetton kampányban.
