család 30 - Dívány

Amikor többen éltek egy háztartásban, pláne hónapokig tartó önkéntes karanténban, hamar feszültségek keletkezhetnek a házimunkát és a térhasználatot illetően. Hogyan lehet elkerülni a felesleges súrlódásokat? A New Yorkban élő time menedzsment szakértő, Julie Morgenstern olyan egyszerű technikát ajánl, amelynek segítségével nemcsak a konfliktusok számát csökkentheted, de a saját reakcióidra is nagyobb rálátást szerezhetsz.

Nem véletlenül születtek meg az anyósviccek: valahogy ki kell adni magunkból azt a feszültséget, amit párunk esetenként zsarnokoskodó, kritikus anyja kelt bennünk. Nekünk a kétezres években azonban már jó dolgunk van. A történelem során az anyósoknak a mainál sokkal nagyobb hatalom összpontosult a kezükben, és tényleg életeket tudtak tönkretenni, ha akartak.

Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az érintett családoknak? És van-e olyan eleme a tantermen kívüli, digitális munkarendnek, amit akkor is megtartanának, amikor majd újra megnyitnak az iskolakapuk? A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk második részében általános és középiskolai tanulók szülei osztják meg tapasztalataikat.

Az elmúlt néhány hét komoly próbatétel volt a családok és a párkapcsolatok számára. A korábbinál jelentősen több együtt töltött idő olyan nehézségeket is a felszínre hozott, amelyekről a hétköznapokban nemigen veszünk tudomást, miközben sokan nemcsak szeretteinkről, de saját magunkról is sok újat tanultunk. A pszichoterapeuta-szakorvos szerint ugyanakkor nincs igazán új a nap alatt: a harmonikus emberi kapcsolatok alapja gyerek- és felnőttkorban, békeidőben és a járvány idején is kötődési szükségletünk kielégítése.

A humor nem oldja meg a problémákat, de a feszültségre hatékony gyógyír lehet. Aranyköpések és mókás karanténtörténetek diákoktól, szülőktől és pedagógusoktól.

A gyerekek már csak tudják, mi a jó nekik. És most el is mondják, mit csinálhatnának másképp a szüleik.

Három hete tanulnak otthonról a tanköteles korú gyerekek, és ennyi ideje van otthon az ovisok, bölcsisek többsége is. Ráadásul nemcsak a szüleik, de az egyedülálló vagy a párkapcsolat különböző szakaszaiban járó többi felnőtt egy része is a négy fal közé szorulva tengeti a mindennapokat.

A felmenőink történetének ismerete nélkül csak kevés esélyünk van megérteni, hogy kik vagyunk, és miért pont azt az életet éljük, amit. Ezért hívja olvasóit egy generációkon átívelő önismereti utazásra Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve. A klinikai szakpszichológust többek között arról kérdeztük, hogy mennyire lehet őszinte egy család egy tabukkal teli társadalomban, felelőssé tehető-e bárki is azért, mert feldolgozatlanul hagyta a sérüléseit, s hogyan válhatunk olyan szülővé, aki képes megszakítani a nehéz élmények generációkon átívelő hatását.

A válás nem jelenti az élet végét: az anyuka, az apuka és a gyerek is előbb-utóbb hozzászokik az új családi berendezkedéshez. Mondhatnánk, hogy egy nyugalmasabb időszak veszi kezdetét – ha nem ekkor kopogtatnának az új szerelmek.

Az 1859-es születésű Benedek Elek mindannyiunk mesemondójává vált. Pedig nem csupán mesékkel foglalkozott, újságíróként, íróként, országgyűlési képviselőként is megállta a helyét. Marcell nevű fiától származó unokája is külön figyelmet érdemel.

Miközben szinte minden szem az angol királyi családra tapad, szinte elfeledkezünk azokról az családokról, amelyek más országokban uralkodnak. Pedig az ő életük legalább olyan fordulatos, botrányos és fenséges egyben, mint II. Erzsébet családjáé.

Itthon hosszú ideig nem volt kérdés, hogy melyik szülő maradjon otthon az újszülöttel, és élete első éveiben a növekedő kisgyerekkel: annak, hogy ez a feladat jellemzően az anyáé volt, társadalmi, gazdasági és érzelmi okai egyaránt voltak. Az pedig, hogy napjainkban egy ezzel ellentétes tendencia is látszik, szintén nem független ezektől a tényezőktől.