A gyereknevelésből általában az apáknak jut a legélvezetesebb rész, a játék a gyerekkel, miközben az anyára hárulnak a mindennapos kötelező teendők, és az ezzel járó mentális teher is. De ha az apák ebből is jobban kivennék a részüket, mindenki boldogabb lenne.
Hogyan okoz örömet a dán hygge? Miért leszünk tudatosabbak, ha magunkévá tesszük a svéd lagomot? Milyen akadályokat segít legyőzni a finn sisu? És egyáltalán, hogyan lehetünk olyan boldogok, mint a skandinávok?
Megesett már veled, hogy elérzékenyültél egy romantikus vígjátékon, aztán kicsit szégyellted mások előtt, hogy így meghatódtál? Előfordult már, hogy hirtelen boldogságot éreztél, amiért a főnök jól kiosztotta a kollégádat, majd bűntudatod lett emiatt? Az érzelmeinkkel kapcsolatos érzelmeinket metaérzelmeknek nevezik a pszichológusok. Mennyire gyakori ez a jelenség, és mit érdemes kezdeni vele?
Sokan kezdenek futni hobbiból, először csupán a szomszédos utcákon vagy parkban kocogás gyanánt, később azonban, ha kitartóak, képességeiket egyre magasabb fokra felfejlesztve már különböző versenyeken mérhetik össze teljesítményüket másokéval. Tudósok szerint utóbbinak nem csupán fizikai egészségünkre van pozitív hatása, de boldogabbá is tesz minket.
Az egész életünkre, a boldogságunkra, az egészségi állapotunkra, sőt az életünk hosszára is hatással van a gyerekkorunk. Akinek nehéz volt a gyerekkora, az nagy terhet visz magával felnőttként is. Rosszak az esélyei. De mindenből van kiút.
Az év végéhez közeledve sokan elkezdjük összegezni, milyen is volt 2018. Előfordulhat, hogy tulajdonképpen mindened megvolt, mégsem voltál igazán boldog, mintha folyamatosan karnyújtásnyira lennél önmagadtól. Megeshet, hogy a mindennapi teendők monoton intézésébe unalom vegyült, és csak nőttön-nőtt benned a belső üresség. Változtatnál, de nem tudod, merre indulj. Egy rövid gyakorlat segíthet abban, hogy önazonosabb életet élj jövőre!
Sokszor szabunk magunknak határidőket: majd, ha saját lakásom lesz, majd, ha lesz jó állásom, majd, ha lesz gyerekem, majd, ha eljön a téli szünet... Majd akkor jó lesz. Aztán valahogy akkor sem jó. Máskor meg visszanézünk, és rájövünk, hogy életünk egy-egy szakaszában tulajdonképpen boldogok voltunk, csak akkor nem tudtunk róla. Másképp kéne gondolkodnunk a boldogságról, és talán jobban éreznénk magunkat.
Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.
A napsütést és az ablakon kopogó esőcseppeket is elég sokan kedvelik, sok mindennek össze kell tehát jönnie ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem és az Emory Egyetem kutatásában 3000, valaha házas amerikai ember adatait vizsgálták meg egy sor párkapcsolati és demográfiai szempontot figyelembe véve, és a válaszok alapján igen érdekes összefüggésekre bukkantak.
A csókolózás védi az immunrendszert, oldja a stresszt és felér egy lazább kocogással is.
Az egész egy tökéletesen időzített hírlevéllel kezdődött. Nyár közeledtével éppen azon töprengtem, hogy jó lenne végre valami "őrültséget" csinálni. Tavaly a sziklamászással próbálkoztam és egész jól vettem az akadályokat. Ezen felbátorodva gondoltam, itt az ideje egy újabb izgalmas kalandnak, ami a félelem leküzdésének katarzisával jár, és amitől tuti, hogy megint búcsút inthetek majd a komfortzónámnak.
