A test a túlmelegedés ellen izzadással védekezik. Ez szükségszerű, hiszen a túlhevülés ájuláshoz, sőt halálhoz is vezethet – de ettől még utálunk izzadni.
Pszichológusok szerint, ha a páciensek lerajzolják betegségüket, orvosaik sok mindenre választ kaphatnak annak természetével kapcsolatban.
Egy új kutatás szerint az Epstein–Barr-vírus eredetű fehérjék aktiválnak bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.
Tisztában lenni azzal, hogy mit rejt a DNS-ünk – egy ideális világban –, arra motiválna minket, hogy minél több szűrővizsgálatot végeztessünk el. Vagy arra, hogy komolyabban vegyük a testmozgást, az omega-3 zsírsavak fogyasztását és más olyan stratégiákat, amelyekkel a kutatók szerint késleltethető többek között a rettegett Alzheimer-kór kialakulása.
Régóta foglalkoztatja az orvostársadalmat, hogy a gének vagy a környezet van-e nagyobb hatással a különböző betegségek kialakulására. Mutatjuk, mire jutott az eddigi legnagyobb kutatás, melyben 45 millió amerikait – köztük 56 ezer ikerpárt – és összesen 560 rendellenesség hátterét vizsgálták.
Tüsszögés, köhögés, torok- és fejfájás – tünetek, amik mindenki számára oly ismerősek. Természetesen tippekből, jó tanácsokból sincs hiány, de melyik működik és melyiket felejtsük el?
Egymásnak ellentmondó információk lepnek el minket az otthoni higiénia és az egészségi állapotunk kapcsolatáról, ezért a New Scientist nyomán most tisztázzuk, mennyire kell megszakadni a takarításban a biztonságos tisztaság fenntartásához.
Ahogy öregszünk, egyre mozgalmasabbá válnak az éjszakáink, ami azzal jár, hogy egyre kevésbé alszunk mélyen. Ez pedig káros hatással van a testi és lelki egészségünkre is.
Becslések szerint hazánkban lassan már minden ötödik embert érinthet a 2-es típusú cukorbetegség, melynek előszobája az úgynevezett prediabétesz. A felmérések alapján a prediabéteszesek legalább egyharmada tíz év alatt cukorbeteg lesz, a többi érintett állapota változatlan marad, vagy vércukorszintjük különböző okokból normalizálódik. Ebben a folyamatban az életmód megváltoztatásának, az étrendnek, a testmozgásnak, a rizikófaktorok felmérésének, orvosi, dietetikusi tanácsoknak és természetesen a beteg felelősségének döntő szerepe van.
A mellkasi fájdalom, a krónikus köhögés és a nehézlégzés az egyértelműbb tünetek közé tartoznak, de van még sok más jele a tüdőráknak, melyekről mindenkinek tudnia kellene – függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem.
Nyugi, nem biztos, hogy tényleg jelentkeznek nálad ezek a problémák, de jobb félni, mint megijedni, ugyebár.
Most még választhatnak a szülők, hogy beoltatják-e a gyermeküket a bárányhimlő ellen, de jövő évtől már ez is bekerül a kötelező oltások közé. Sokan azt gondolják, hogy felesleges, de ez a betegség manapság sokkal súlyosabb lefolyású lehet, mint 30 évvel ezelőtt.
