Egy friss kutatás igazolni látszik az elméletet, miszerint a Parkinson-kór kialakulása a belekben indul, és innen terjed át az agyra.

Már egész a kezdetektől fogva figyeltek meg összefüggéseket a Parkinson-kór és a különböző emésztőrendszeri problémák, például a székrekedés kialakulása között, egy újabb kutatás azonban minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy a Parkinson valójában nem az agyban, hanem a bélrendszerben kezdődik. A ScienceAlert cikke elemzi a fejleményeket.

Régóta közismert a kapcsolat

A teória, miszerint a Parkinson-kór először a vastagbélben alakul ki, majd ezután terjed át az agyra, egy 2017-es kutatás nyomán kapott nagyobb nyilvánosságot, melynek szerzői öt éven keresztül követtek nyomon olyan pácienseket, akiknek bolygóidegét (n. vagus), mely az emésztőrendszert és az agyat kapcsolja össze, a gyomorfekély kezelésének érdekében műtéti úton elmetszették. Mint kiderült, ezen személyek esetében negyven százalékkal csökkent a Parkinson kialakulásának esélye.

A svédországi Karolinska Intézet munkatársai által nemrégiben publikált kutatás megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményeit. A tanulmány első szerzője, Bojing Liu epidemiológus szerint minél jobban megértjük, miként működik a kapcsolat vastagbelünk és agyunk között, annál sikeresebben vehetjük majd fel a harcot a jövőben a betegséggel szemben. Mint magyarázza, a Parkinson-kór egyes tünetei, például a székrekedés, akár évtizedekkel a betegség kialakulása előtt jelentkezhetnek már, ami egyértelműen arra mutat, hogy „odalent” kezdődnek a gondok.

A székrekedés a Parkinson-kór egyik első tünete lehet
A székrekedés a Parkinson-kór egyik első tünete lehetFotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

Kutatásukban Liu és kollégái negyven év orvosi statisztikáit böngészték át, melyek alapján több mint kilencezer vagotómián átesett páciens adatait tudták összehasonlítani majdnem négyszázezer egészséges társuk leleteivel. Az első, felületesebb vizsgálatban a kutatók nem találtak különösebb eltérést a két csoport esetében a Parkinson-kór kialakulásának arányát tekintve, de miután azt is figyelembe vették, hogy a kérdéses kilencezer személy közül hány esetben végeztek teljes vagotómiát, és hány esetben történt csupán részleges műtét, rögtön kiütköztek a lényeges különbségek. Mint kiderült ugyanis, azon pácienseknél, akiknek bolygóidegét teljes egészében átmetszették, mindössze kilenc esetben jelentkeztek a Parkinson-kór tünetei a műtétet követő öt éven belül, míg azoknál, akiken csak részleges vagotómiát hajtottak végre, hatvan személy esetében diagnosztizálták a betegséget a szóban forgó időszak alatt.

A bolygóidegen át terjed át a folyamat az agyba

A Parkinson-kór kialakulásának oka agyi idegsejtjeink elhalása, melynek következtében kézremegés, izommerevség és lassult mozgás jelentkezik a pácienseknél. Arra azonban nem sikerült még rájönni, hogy ez a folyamat hol és hogyan kezdődik. Jelen teória hívei azt feltételezik, hogy minden a belekből indul ki: a vastagbél fehérjéinek meghibásodása indítja el a folyamatot, mely a bolygóidegen keresztül fokozatosan, sejtről sejtre terjed fel az agyba.

A vázolt svéd kutatás mellett több más hasonló vizsgálat is igazolni látszik ezt a feltételezést. Három évvel ezelőtt például egereken végzett vizsgálatokkal mutattak ki összefüggéseket a bélflóra egészsége és a Parkinson-kór kialakulása között amerikai tudósok, míg egy évvel később, szintén az Egyesült Államokban, emberi páciensek esetében is hasonló következtetéseket vontak le kutatók.

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a tünetek kordában tarthatóak. Az említett kutatások fontos lépést jelenthetnek egy esetleges gyógymód kifejlesztése felé, vagy akár csak a tünetek hatásosabb enyhítéséhez is hozzájárulhatnak. Természetesen nem szabad nagyon előreszaladni, hiszen a Parkinsonnak rengeteg különféle tünete létezik, melyek más-más okokra vezethetők vissza. Liu szerint rengeteg erőfeszítésbe kerül még, mire a szakemberek képesek lesznek a gyakorlatba is átültethető eredményeket produkálni.

Mustra