Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tapintsd ki a gyomrodat! Ha gyakran ég vagy fáj, könnyen meg tudod mondani, hol is helyezkedik el. No de hol a májad? A léped? Merre vannak a veséid, meg a többi belső szerved?
Segítünk: mindegyiknek meghatározott helye van a testeden belül, ahol szép szilárdan üldögélnek, működnek, és maximum nagy méretű tumor vagy nőknél a terhesség során nyomódnak odébb. Ezért segíthet az orvos manuális vizsgálata a betegség felfedezésében: ő pontosan tudja, mit hol keressen és nyomkodjon. Kis tanulással mi magunk is megtanulhatjuk, melyik szervünknek hol a helye. Legalábbis elméletben. Akadnak ugyanis olyan emberek, akiknek az összes szerve „rossz” helyre került, történetesen a másik oldalra. De így is lehet élni, sőt!
Értetlenül nézték a szakemberek
Rose Marie Bentley egy Oregon állambéli vidéki városban élt meglehetősen hosszú életet. Férjével együtt egy takarmányboltot vezetett, öt gyermeknek adott életet, énekelt a kórusban, tanított a vasárnapi iskolában, szeretett kertészkedni, nem voltak fájdalmai, kinézete is teljesen megfelelt alkatának, korának. Csupán a halála után derült ki, hogy 99 éve alatt a belső szervei közül szinte egyik sem ott volt, ahol lennie kellett volna. Az asszony nyilatkozata szerint halála után szerveit felhasználhatták, így felnyitották. Ekkor döbbentek meg alaposan az orvosok, hiszen Rose belülről nagyon nem úgy festett, ahogy a tankönyv szerint kellett volna. Miután a doktorok összeszedték magukat, a diagnózist is megtalálták: a szervek tükörképi elrendezkedésének orvosi neve a situs inversuslevocardia. Rendkívül ritkán fordul elő, és a szív kivételével az összes hasi szervet érinti.
99 évnyi csoda
Nem csoda, hogy az orvosok jó ideig csak álltak és értetlenkedtek Rose Marie belső berendezése felett: nagyon ritka állapotról van szó, ami huszonkétezer élve született csecsemőből egynél fordul elő. Azok, akik képesek így is elérni a felnőttkort, és nem halnak meg különböző szív- vagy belső szervi problémák miatt, még kevesebben vannak: ötvenmillió emberből egy. Az orvostudomány Rose-on kívül csupán két olyan esetről tud, amikor levocardiában szenvedő beteg normális és viszonylag hosszú életet élhetett, közülük is ő számít a legidősebbnek a maga 99 évével. Elképesztő, hogy bár szervei a „rossz”oldalon voltak, és érhálózatában is nagymértékű eltéréseket tapasztaltak, Rose semmiféle krónikus betegségtől nem szenvedett, kivéve a korral járó ízületi gyulladást. Mivel soha nem említette, hogy belső részei furcsák lennének, és gyermekei sem tudnak ilyesmiről, Rose valószínűleg úgy élte le az egész életét, hogy fogalma sem volt levocardiájáról.
Hasüregi gyorstalpaló: Mit hol keressünk?
Persze mai, ultrahangvizsgálatokkal és újszülöttkori tesztekkel tarkított világunkban nagyon hamar kiderülne, ha szerveink vándorútra indultak volna. Például a májunk, hasüregünk legnagyobb mirigyes szerve nem a megszokott helyén, a jobb bordaívünk alatt foglalna helyet. Ennek alsó részéből nő egyébként ki az epehólyagunk, amelybe az emésztés során termelődő folyadék gyűlik össze, majd ürül rendszeresen az epevezetéken át a vékonybélbe. Ha a hát felől alulról felfelé nyomják, a máj óvatosan kitapinthatóvá válik, de gyakran csak akkor, ha már meg van nagyobbodva, vagy érzékeny, és a vizsgálat fájdalmat okoz. Ekkor számítsunk egy vérvételre és minimum egy hasi ultrahangra, de megijedni diagnózis nélkül felesleges – a fájdalom hátterében gyakran áll például epekövesség.
25 centiméter hosszú, J betűre hasonlító alakú gyomrunk szintén a felső területen található, de nem középen, hanem kicsit balra helyezkedik el. Érintkezik többek között a májjal, a léppel, a vastagbéllel és a rekeszizommal is. A közhiedelemmel ellentétben nem tud kipukkadni, ha túl sokat eszünk, de befogadóképessége véges: egy-négy liter. Gyomrunk alatt – de még a köldökünk felett – helyezkedik el az abból kivezető patkóbél, illetve fejével annak görbületébe simulva a hasnyálmirigy. Utóbbi 15-25 centiméteres hosszúkás szerv, amely nagyfokú alkoholfogyasztás, illetve epekövesség esetén be is gyulladhat, köldök körüli fájdalommal jelezve a bajt. Mivel fontos hormonokat – például inzulint – és emésztőenzimeket termel, nem árt odafigyelni az egészségére.
A vakbélgyulladás, ami nem is az
Lépünk gyomrunk magasságában, annak bal oldalán található. Vérünk minőségéért felelős, ökölnyi méretű. Immunrendszerünk és vérképzésünk szempontjából is fontos, de nélküle is képesek vagyunk élni – leggyakrabban baleset okozta léprepedés indukál műtétet. A lép fájdalma hasunk középső részének bal oldalán jelentkezik, sokszor összekeverhető a rekeszizomgörccsel, egyeseknél akár a bal vállba is kisugározhat. Magát a szervet kitapintani egészséges állapotában szinte képtelenség.
Hasunk nagy részét beleink töltik ki tekervényesen, bár a vastagbél egy szakasza keresztben szépen átvonul a gyomor és a hasnyálmirigy alatt, illetve hasfalunk két oldalán, egyfajta keretet adva a vékonybélnek. Jobb oldalon a vastagbél alsó szakasza, azaz a vakbél kitüremkedését nevezzük féregnyúlványnak, ezt műtik ki vakbélgyulladás esetén. Anatómiailag a legtöbb emberben jobb oldalt, lent helyezkedik el, gyulladása esetén a jobb oldali csípőlapát és a köldök között jelentkezik fájdalom, bár meglepő helyekre is kisugározhat.
Ha két mellbimbónkat és a köldökünket összekötnénk egy-egy képzeletbeli vonallal, két oldalt félúton találnánk meg a veséinket. A bab alakú páros szerv – a hozzá a 11-12. háti csigolya magasságában kapcsolódó mellékvesékkel együtt – létfontosságú nemcsak a vizeletkiválasztás, de a hormonok termelése és az egész szervezet működésére nézve, ezért nem árt vigyázni rájuk. Baj esetén a fájdalom a derékban, vagy kicsivel afölött, a hátunk két oldalán jelentkezik. A vesemedencékből vezetnek le a húgyvezetékek, amik a szeméremcsont környékén található húgyhólyagba futnak. Ezen a területen találjuk még a végbelet, férfiaknál a prosztatát, nőknél a méhet is.
