A finn kormány több mint háromezer önkéntesnek ajánlotta fel, hogy génvizsgálat alapján megjósolják, ki mennyire hajlamos egyes betegségekre.
Egyre több ország törekszik rá, hogy genetikai információkból megjósolja, kinél mekkora eséllyel alakulhatnak ki bizonyos betegségek. Finnország most nagyot lépett előre ezen a téren: nemsokára helyi lakosok ezrei kapják majd kézhez személyre szóló genetikai előrejelzésüket – adja hírül a New Scientist.
Mutasd a génjeid, megmondom, mi bajod lesz
A finn állami egészségügyi rendszer 3400 önként jelentkezőnek tette lehetővé, hogy DNS-teszt segítségével megtudhassák, mekkora a kockázata a három következő betegség egyikének kialakulása: szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a vénás tromboembólia (mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia). A programért felelős szakemberek azért éppen ezt a három betegséget választották, mert ezek mindegyike megelőzhető, illetve korai felismerés esetén sikeresen fel lehet lépni ellenük.
A vizsgálatban a szakemberek összevetik a résztvevőktől nyert genetikai információkat a korábbi egészségügyi vizsgálatok eredményeivel, majd százalékra lebontva közlik, hogy egy átlagos finn lakoshoz képest mennyivel kisebb vagy nagyobb esélye van az adott személynek arra, hogy a felsorolt három egészségügyi probléma valamelyike jelentkezzen nála. Az eredmény természetesen titkos: az érintettek egy személyes jelszóval védett portálon keresztül juthatnak hozzá, majd ha akarják, megoszthatják orvosukkal.
A projekt vezetői azt remélik, hogy az információk komoly motivációt jelentenek majd a lakosság számára, hogy szükség esetén változtasson az életmódján és törekedjen az egészsége megőrzésére. Bár az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy az emberek hajlamosak csupán apró dolgokban változtatni a szokásaikon, a tudósok igyekeznek nyomon követni a program résztvevőinek sorsát, hogy lássák, valóra válnak-e a jóslataik, illetve hajlandóak lesznek-e véghezvinni a szükséges változtatásokat.
Lehet, hogy nem jó ötlet?
Mindazonáltal vannak szakemberek – például a University College of London pszichológus kutatója, dr. Saskia Sanderson –, akik úgy gondolják, hogy az efféle génvizsgálatoknak inkább negatív hatásuk van, mert felesleges pánikot és szorongást generálhatnak, hiszen senki sem garantálhatja a jóslatok valóra válását.
De közben a finnekkel szomszédos Észtországnak is hasonló tervei vannak. Az észt kormány jelenleg kétféle, a koszorúér-betegség, illetve a mellrák kiszűréséhez használható genetikai tesztmódszer fejlesztésébe invesztál, melyek terveik szerint nemsokára a helyi egészségügyi rendszer részét képezhetik majd.
