balázs barbi 4 - Dívány

Magyarországon 2009 óta ismerkedünk a dizájnerdrog kifejezéssel, de az elmúlt 10 év nem volt elég arra, hogy kiismerjük ezeket a szereket, és hatékonyan fellépjünk a terjedésük ellen. Az azóta eltelt évtizedben drámai folyamatok zajlottak: emberek, családok és egész közösségek mentek rá arra, hogy könnyen és olcsón lehet a testet és lelket megnyomorító drogutánzatokhoz jutni.

2020 februárjában új sorozat indult a Díványon. Interjúinkban idős emberekkel beszélgetünk arról, milyen volt az élet 50-60-70 évvel ezelőtt, hogyan éltek, mire vágytak és hogyan szerettek nagyszüleink generációjának tagjai. Interjúalanyaink nem ismert emberek: szomszédaink, nagyszüleink, ismerőseink ismerősei.

2020 februárjában új sorozat indult a Díványon. Interjúinkban idős emberekkel beszélgetünk arról, milyen volt az élet 50-60-70 évvel ezelőtt, hogyan éltek, mire vágytak és hogyan szerettek nagyszüleink generációjának tagjai. Interjúalanyaink nem ismert emberek: szomszédaink, nagyszüleink, ismerőseink ismerősei.

Pörögnek a fejemben a filmkockák. Ez a címe, mottója a L’Harmattan Kiadó gondozásában nemrég megjelent, felépülő függők életútjait bemutató kötetnek. Az interjúkat készítő Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal, rendszeres szerzőnkkel beszélgettünk kötődésről, az újrakezdés lehetőségeiről és a jóvátétel jelentőségéről.

2019 decemberében nagyot szólt a bájosan naiv youtuber, Anzselika Habpatron első videója, Anzselika pedig azóta is heti rendszerességgel jelentkezik be: mesél, barkácsol, jógázik, és előző életei után kutat a csatornáján. Néhány perces videóiban az influencerkedés egy igazán kedves, szerethető, kicsit abszurd arcát mutatja be: mindenről van véleménye, de nem akarja befolyásolni a miénket. A szívderítően vicces rövidfilmek ugyanakkor komoly társadalmi üzenetet is hordoznak.

Szakácskabátba zárva – ezzel a címmel jelent meg Vomberg Frigyes rendhagyó műfajú séfregénye. Az életút eddigi legjelentősebb állomásait összegző könyvben 25, a séftanár életét meghatározó recept is helyet kapott, a könyvet mégsem szakácskönyvként, inkább életregényként érdemes forgatni.

Lenyűgöző kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban a BarabásiLab elmúlt 25 évének adatvizualizációiból. A legkülönfélébb technikákkal megjelenített, adatokon alapuló, izgalmas és látványos ábrák, szobrok sajátos esztétikája egészen elbizonytalanítja a nézőt: nehéz eldönteni, hogy művészettel vagy tudománnyal van-e dolgunk.

Minden történelmi korról sokat elmond az, ahogy abban a nőket és a nők jogait kezelik, ahogy a szépséghez és az erkölcsökhöz viszonyulnak. A Monarchia felbomlása és a II. világháború közti időszakban bekövetkezett kulturális és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a nőjog, a női testideál és szépség kérdését sem. Ezekről a forradalmi változásokról szól A női test alakváltozatai című könyv.

Az ember vagy narcisztikus, vagy egy narcisztikus áldozata – nagyjából ez lehet a benyomása annak, aki az utóbbi néhány évben forgatott női, életmód- vagy konyhapszichológiai magazint. A narcisztikus személyiségzavarról hozzáértők és laikusok, érintettek és magukat érintettnek vélők is véleményt formálnak, a címkét pedig nagyon könnyen aggatjuk azokra, akiknek a viselkedésében kivetnivalót látunk. Valóban ilyen nagy számban élnek köztünk kóros narcizmusban szenvedők, vagy megalapozatlanul osztogatjuk a diagnózist? Esetleg a nagyzás, önközpontúság és manipuláció nem is az egyének, hanem tágabb közösségünk általános jellemvonása lett?

Drága barátaim, kedves majmok – Állati egypercesek címmel jelent meg dr. Csányi Vilmos biológus, etológus, egyetemi tanár legújabb könyve. A szórakoztató olvasmányban nem a címszereplő majmok viszik el a show-t: a könyv fejezetei saját fajunk jobb megértéséhez visznek közelebb. A munkából ugyanis nemcsak az derül ki, hogy kockázatkerülő viselkedésünk evolúciós örökség, de az is, hogy a fake news térnyeréséért, az oltásszkeptikusságért és az individualizáció gyorsulásáért részben a modern kor vívmányait tehetjük felelőssé.

Felborul a rend, ha gyerekeink tudatosabbak lesznek saját jogaikkal kapcsolatban? Hogyan érvényesül a rendszerbántalmazás a mai magyar közoktatásban? Milyen módszerekkel segíthetik a különböző gyerekeket fejlesztő kezdeményezések a társadalmi mobilitást? Kérdéseinkre dr. Gyurkó Szilviával kerestük a választ.

Negyedik könyvével jelentkezett idén ősszel Jakupcsek Gabriella. A lassan harminc éve a pályán lévő tévés újságíró műsoraiban az elmúlt években több tízezer ember fordult meg, a velük való találkozás nemcsak a képernyőn hagyott nyomott, de hatással volt a műsorvezető személyiségére is. A találkozások által felvetett kérdésekről is szól a Nagy levegő című könyv.