balázs barbi 3 - Dívány

Magyarországon mintegy 23.000 családjából kiemelt gyermek él, egy részük a rendszerben dolgozó körülbelül 5000 nevelőszülőnél, sok esetben harmad-, negyed- vagy ötödmagával. Az őket hosszabb-rövidebb ideig nevelők munkáját sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsüli meg az állam. Miközben nehézségeikről itthon alig hallunk, egy Németországban élő szociális szakember és nevelőszülő saját történetét feldolgozó könyvéből kiderül, hogy nevelőszülőnek lenni akkor is embert próbáló feladat, ha csak egy gyerek befogadásáról van szó egy az itthoninál sok szempontból támogatóbb közegben.

2006 óta tartják világszerte a Down-szindróma világnapját, itthon 2009-től kezdődően szerveznek kapcsolódó rendezvényeket, figyelemfelhívó akciókat, megmozdulásokat. Az egyik leggyakoribb veleszületett rendellenességgel élők (minden 600. gyerek születik ezzel a kromoszóma-rendellenességgel) megérdemlik a rájuk irányuló figyelmet: nemcsak mert szociábilis, kedves személyiségek, de azért is, mert megfelelő támogatással a társadalom aktív és hasznos tagjaiként, méltó és teljes életet élhetnek.

Nagyon keveset és nem is mindig megbízható forrásból tudunk a transzneműségről. Az információhiány félelemhez, téves elképzelések, előítéletek és ellenérzések kialakulásához vezet egy itthon is többezres lélekszámú csoporttal szemben, akik jelenleg csak óriási erőfeszítések árán juthatnak el a számunkra teljesen természetes, kiegyensúlyozott és önazonos élethez.

És te mit hiányolsz a legjobban?

A Fülöp-szigeteken, Délkelet-Ázsia szigetállamában mintegy húszmillió ember él nyomornegyedekben, itthon használt kifejezéssel élve a létminimum alatt. Nagy részük évente 400 dollárnak megfelelő pesóból gazdálkodik, amiből a lakhatás terhei mellett az élelmiszerek költségeit is ki kell hogy gazdálkodják.

Én azt mondom, matyó, te azt mondod, hímzés, ugye? Ha a motívumokat kevesen is ismerik, az azért legtöbbünknek megvan, hogy a „valahol a Bükk alján” élő matyók népviseletét gazdag hímzéssel díszítik. De kik a matyók, hogy néz ki a matyóhímzés, és hogy lehet fenntartható és társadalmilag felelős vállalkozást építeni a ragyogó színekből varrt rózsákra? Mindennek Tardon, a Matyodesignnál jártunk utána.

Magyarországon a látássérült emberek kevesebb mint egy százalékát segíti vakvezető kutya, pedig ezek az állatok a mindennapokban sokkal nagyobb segítséget jelentenek, mint bármelyik élettelen segédeszköz. A kutyával közlekedő sérült ember ugyanis nemcsak nagyobb biztonságban van, de láthatósága is nagyobb: a vele közlekedő segítő állat a többi embert is sokkal elfogadóbbá teszi.

Könyvnyerő címmel készített rendhagyó olvasónaplót Szabados Ági híradós, olvasás-népszerűsítő. A Libertine kiadó gondozásában megjelent könyv 22 – tanárok által kiválasztott – szöveget dolgoz fel, melyek között kötelező olvasmányok és kortárs klasszikusok egyaránt megtalálhatók. A szerkesztők célja, hogy a játékos megközelítésű, kreatív napló segítségével a könyvek közelébe és online felületeiktől kissé távolabb csalogassák a tiniket.

Üvegfal címmel jelent meg Dobray Sarolta író, újságíró első regénye. A bántalmazó párkapcsolat alakulását férfi- és női nézőpontból, a bántalmazó és a bántalmazott olvasatában, mindkét irányból, sallang és kendőzés nélkül bemutató munka egyszerre lebilincselő olvasmány és megdöbbentően pontos riport az emberi kapcsolatok egy sajátos típusáról: arról szól, milyen apró lépéseken át vezet az út oda, ahol már nem ismerünk saját magunkra.

Dolgozatírás a Mezőgazdasági Múzeumban, gazdaságismereti alapok a Flórián téri piacon, kötelező olvasmány helyett pedig az osztály tagjairól szóló mesék a tanító tollából. Csak néhány azok közül a módszerek közül, amelyeket Molnár Márk, az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola alsós osztálytanítója alkalmaz diákjainál. A korábban Pedagógus Oscar-díjjal is kitüntetett tanító tavalyi pályázata a legerősebbek közé tartozott, így a Dívány és a Lidl idei Szupertanár-kiírásához kapcsolódó riportsorozatunkban őt is felkerestük, hogy szenvedélyéről, a tanításról beszélgessünk vele.

Nem vagyok vallásos ember, mégis biztos vagyok benne, hogy hit nélkül nem érdemes élni. A hit erejében (legyen az akár Istenbe, magunkba, a matematikába, emberi jóságba, vagy épp a gyerekekbe vetve) erősített meg Pánczél Róberttel, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanárával való találkozásom is. Másfél órás beszélgetésünk alatt derű és remény költözött a szívembe és lelkesedés a tagjaimba, mert ismét egy hihetetlenül inspiráló tanáregyéniséggel találkoztam.

Gyerekekkel szembeni erőszakról, aljasságról, a bizalmukkal visszaélő felnőttekről olvasni szülőként talán nem is lehet másképp: kérdéseket feltéve a saját kompetenciáinkkal kapcsolatban. Vajon észrevenném, ha ártó légkörbe kerülne a gyerekem? Ha szépen lassan leomlanának a határok közte és egy felnőtt között? Nagyon szeretném azt gondolni, hogy igen.