Egy új kutatás eredményei az eddiginél mélyebb kapcsolatot sejtetnek a REM magatartászavar és a 10-15 évvel annak megjelenése után kialakuló neurológiai betegségek között.
Egy afrikai törzs alvási szokásait kielemző kutatás szerint evolúciós maradvány lehet, hogy ennyire sokrétű, ahogy és amikor a modern városlakók alszanak.
Sok esetben még akkor is jobb megoldás lehet a két ugyanolyan hosszúságú, vagy egy hosszabb és egy rövidebb blokkból álló alvás, ha nem riad fel valaki az éjszaka folyamán.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport, amiről dióhéjban mi is beszámoltunk. Kíváncsiak voltunk, pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban, ezért most jövünk a részletekkel. Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézetének oktatója válaszolt a kérdéseinkre.
Tudod, melyik az az állat, amelyik alvás közben is éber marad? És azt, hogy melyik alvópóz a legegészségesebb?
Nem véletlen, hogy legszívesebben hasra feküdnél és álomra szenderülnél a padlón, ha untatni kezd valaki, akit a hátad közepére sem kívánsz.
A hétvégi lustálkodás csak hazavágja a bioritmusunkat, amihez a fényeknek és a testhőmérsékletnek is köze van.
Rengeteget olvashattál már az alvásról, de vajon mennyit jegyeztél meg a tudományos hátteréről?
Ne arra hajtson, hogy minél jobban lefárassza magát: nem mindegy, hogy mikor és mennyit sportol.
Számos oka lehet annak, miért érzi magát valaki a megfelelő alvásmennyiség ellenére is fáradtnak a nap folyamán.
Aludni is tudni kell: tudja meg, miért nem mindegy, hogy háton, hason, az oldalán, vagy összegömbölyödve fekszik éjszaka.
A szakértők szerint nincs pihentetőbb annál, ha kávézás után ledől egy kicsit szunyókálni.
